Heves megyei aprónyomtatványok 20/A

állomása is hozzájárul közkedveltségéhez, népszerű üdülő, pihenő jellegéhez.

Múltja több mint 150 éves, már Fáy András leírásából ismert (1319). Mégis, hírét gyógyvizei alapozták meg, így a gyógyvíz nek a híre Pestig is eljutott és 1798-ban Kitaibel Pál, a budapesti egyetem vegytani tanszékének adjunktusa, a híres botanikus és minerológus tanulmányozta a parádi vizeket.

A Pardátó! délre fekvő völgyben fakadó Clarisse-forrást Lengyel Béla dr. egyetemi tanár vegyelemezte 1883-ban. Ennek vize a csevicénél jóval kevesebb szénsavat, hid- rokarbonátot és ként tartalmaz, azonban magas vastartalmú (20,1 mg/lit.) íze igen kellemes és üdítő, de nem tárolható és szállítható a vas bomlása miatt. Vastartalmánál fogva használják a vérképzés fokozására vérszegényeknél, kivérzetteknél, gyo- moroperáltaknál, idült vastagbélhurutcs betegeknél.

A parádi völgy nyugati végén a Széche- nyi-hegybol fakad a ,,Csevice-víz”, amely Parádi víz néven kerül forgalomba. Már az 1800-as évek elejétől kezdve használják. A kénes, szénsavas ásványvizet külföldön is ismerik. E forrásvíz nagy mennyiségű szénsavat (2291,5 mg/literenként), hidrokarboná6