Heves megyei aprónyomtatványok 19/N

DÉL-HEVES dS%> Gyöngyös - Tárnáméra - Heves - Erdőtelek - Eger Tárnáméra ősrégi magyar falu. Első írásos említése 1365-ből való, ahol Myra néven említik. A török időkben teljesen elnéptelenedett. A jómódé és törekvő gyöngyösi Almásy János és felesége 1770-ben vásárolta meg a lalu birtokait. A birtokbaiktatás dátuma: 1701, rá egy esztendőre egy hivata­los okmány a térje! a "Heves megyei Méra nevű most benépesített falunak és Fogacs nevű pusztának örökös íölde- sura,"-kénl emlegeti. A gazdagodó uraság látván, hogy a távolabbi birtokon kastélyok hivalkodnak, hamarosan ma­guknak is pompázatos "fészket" emeltetett. A barokk stílusú Almásy-kastély ma is megtekinthető. Tarnaméráról mező- gazdasági művelés alatt álló területeken keresztül fut tovább az út Heves felé. Tipikus, az Alföld hangulatát idéző kis­város, amely a XIX. században dinnye és dohány ter­mesztése révén tett szert országos hírnévre. Heves utca nevei a múlt emlékeiről mesélnek. A Hevestől csak néhány kilométerre fekvő, csaknem 3 hektár arborétumáról híres Erdőtelket érdemes felkeresni. Értékes élőfagyűjtemény, több száz örökzöld és lombhullató la, valamint egyeb növényi ritkaságok pompáznak az év minden szakában. A növények mellet elhelyezett kis táblák segítik a növények meghatározását. Az arborétum területén megtett séta a csen­des nyugalom érzésével tölti el a látogatót. A biológia iránt érdeklődő diákcsoporlok, de a kerttervezési tanácsokat ke­resők is hasznos ötleteket gyűjthetnek itt. I ~j Heves - Atány - Komló - Tisznnána e Hevestől északkeleti irányban fekszik Átány, írásos em­lékek már a XV. század elején említik a nevet mint Alhan. Ma jellegzetes ólas-kertes település, ezért az udvarokon hiába keressük az istállókat, mert ezek a település tömbje körül helyezkednek el. Itt töltötték idejük zömét, itt hállak a férfiak, s ha ráérlek, csillagezüstűestéken az égre villanó tűz bíborkörében történeteket idéztek a szépapákról, a hajdan­volt hadak vonulásáról. Nevezetessége a XIX. század közepén épült ún. Kakasház, ahol minden berendezés az egykor volt nemzedékek szellemi és tárgyi hagyatékénak időtállóságára utal. Jelenleg néprajzi kiállításnak ad otthont. Átányt délkeleti irányba elhagyva Kömlőre, majd Tiszanánára jutunk. Ezek korszerű mérnöki tervezés alapján az 1720-as evekben, az egri érsekség elhatározása alapján megépített falvak. Poroszló - Sjrud - Kisköre A Tisza-tó hazánk egyik legnagyobb vizi létesítménye. A Tisza középső szakaszán épített Kiskörei Duzzasztómű tette lehetővé a Velencei-tónál négyszer nagyobb 134 km"-es terület elárasztását. Ilyen módon jött létre egy szigetekkel tarkított vízfelület, melynek selymes vize, a hatalmas öblök, holtágak és szigetek, a gazdag hal és vadállomány le­hetőséget kínál a pihenésre, kikapcsolódásra. Poroszló a Tisza-tó északkeleti csücskében fekszik, mellette igazi vad­vízország jött létre. ATópart fűzfákkal, sással, náddal benőtt partszegélyei, szigetei, ritka madárfajoknak adnak otthont, de kedvező életteret biztosítanak az apróvadaknak és vizi- szárnyasoknak is. Felfedésre várnak itt a természet csodái, az ártéri erdők háborítatlan nyugalma, a jég által meggyötört fák, a vízrehajló lombok susogása, a pompázó virágok illata, a nap perzselő sugara, vagy bíborszínű lenyugvása, a futó

Next

/
Oldalképek
Tartalom