Heves megyei aprónyomtatványok 19/N
Tárná menti rejtélyek A feldebrői és a tamaszentmáriai templomok ősi kövein sok régész, kutató, építészettörténész koptatta már a ceruzája hegyét. A sok konkrét adat és tény mellett, egyetlen dologból van még több: a feltételezésekből. Ennyi idő távlatából ez azonban érthető. Építésük időpontját a IX. és XII. század közé helyezik bizonyosan. Az is valószínű, hogy a két falu temploma az altemplommal, rangos, fejedelmi színvonalú építészeti alkotás. Még ma is. Különös vagy inkább természetes, hogy Feldebrő és Támaszéntmária között, csak alig néhány km a távolság!? Mindkét falu mellett délceg várfalak feszítettek századokkal ezelőtt! A feldebrői templom alaprajzát tekintve, Bizánc középponti téralakítású templomra emlékeztet. Legközelebbi analógiájaként sokáig a franciaországi Loire-völgyében fekvő, IX. századi Germingny des Pres parányi templomát tudtuk. Kállai Géza szerint azonban Kralovánszky Alán 1971-ben Székesfehérváron feltárt egy 10x10 m-es négyzetalakú, oldalaihoz egy-egy félköríves karéjú, szerkesztési elveiben a feldebrőivel megegyező templomot. És ez még így sem volt kerek egész. Ugyancsak Kállai szerint Kralovánszky Székesfehérváron a tamaszentmáriai templomocska mását is felfedezte a Rózsa utca egyik házának pincéjében. „Van tehát két pár egyházunk: az egyik a Tama mellett, a másik pár Székesfehérvárott.” A műkincsek bizánci eredetre utalnak. Köztudott ma már, hogy a „korai Árpád-kor számos szállal kötődött a Kelet-római Birodalomhoz.” Az előbbi két kutató szerint: „Feldebrőn és Tamaszentmárián a fehérvári példát építették meg.” Vagy fordítva? Könnyen lehet az is, hogy a Tama mentéről indult észak és nyugat felé a négykaréjos templomok építése. Igaz, hogy elég keveset tudunk honfoglaló vezéreink országának belső viszonyairól, de a „sok rejtélyből mégis kiviláglik, hogy a X. század második felében a Tama mentén európai rangú templomokat építettek és rendeztek be az Árpáddok, akik csak 990. körül helyezték át uralmi központjukat Fehérvárra és Esztergomba.” 10
