Heves megyei aprónyomtatványok 19/N

Eger Magyarország egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontja. A műemlékekben gazdag északkelet-magyarországi település gyógyvizei és borai is világhírűek.

Már az első" magyar király, Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd későgótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században, a reneszánsz korban élte. Ekkor az ország egyi k meghatározó kulturális központjaként tartották számon. A XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország fővárosa is áldozatul esett. A törökök 1552-ben fordultak az országrész egyik legnagyobb erőssége, Eger ellen. A kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben öt heti ostromban védte meg a várat. A hősies helytállás a magyar történelem egyik kiemelkedő eseménye, s híre - Gárdonyi Géza történelmi regénye révén - a világ minden részébe eljutott.

Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várka-pitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely német- alföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz.

A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni. 1996-tól kezdődően minden esztendő júliusának utolsó hetében rendezzük meg

"VÉGVÁRI VIGASSÁGOK EGERBEN"

címmel az egri várjátékokat. A fesztivál során tradicionális mesterségeket folytató kézművesek kínálják portékájukat és mutatják be a szakma "mesterfogásait" az érdeklődőknek.

A programsorozat négy napján a korhű kosztümökbe öltözött szereplők Eger történelmi belvárosán keresztül kikiáltóval - zenével vonulnak fel a várba. Itt egymást váltják a történelmi programok. A középkort idéző haditorna a közönség egyik kedvence. Évről-évre több csoportot hívunk meg, akik a kard-szablyavívástól a hajítófegyvereken át (dárda, dobócsillag) az íjig valamennyi hagyományos fegyvert felhasználják mozgalmas bemutatóikhoz, melyeket a Gótikus palota udvarán tartanak.

A felnőttek és a gyerekek egyaránt szeretik a gólyalábasok, óriásbábosok előadásait, a legkisebbeknek pedig vásári bábjátékot kínálunk.

A zene és a táncok elengedhetetlen részei a történelmi hangulatnak. Ebben a műfajban nemcsak a

magyar, hanem más népek zenei hagyományaiból is ízelítőt kapnak a vendégek. A bécsi udvari táncoktól a keleti hastáncig, a reneszánsz hangszeres muzsikától a török udvari és népzenén át az ír, skót, walesi hárfamuzsikáig széles repertoárt láthatnak, hallhatnak, melyek igazi csemegét jelentenek minden korosztálynak.