Heves megyei aprónyomtatványok 19/K
Csikós (1847) az irodalmi népiesség legérté- kessebb színpadi alkotása. 1849 után a népszínmű az értékőrzés eszköze lett (Cigány, 1853). ~ még öreg korában is kísérletezett új, égető társadalmi kérdések (munkásmozgalom, kivándorlás) felvetésével (A strike, 1871; Az amerikai, 1872), ám ehhez a népszínmű keretei már nem voltak elégségesek. Próbálkozásai a polgári drámával (A lelenc, 1863; A fény árnyai, 1865) nem találtak értékelő befogadókra és követőkre. A Nemzeti Színház igazgatójaként - Szigligeti fedezte fel Csiky Gergelyt; addig nem játszott klasszikusokat mutatott be (pl. Szophoklészt), és újabb szerzőket is, így Gogolt és Daudet-t. Magyar Irodalmi Lexikon Később a feltörő kapitalizmus megváltozott társadalmi viszonyai nem kedveztek művei színpadképességének. Halhatatlanná csak a máig adott, filmként a külföldet is megjárt Liliomfi c. bohózata vált. Színházával való belső kapcsolatának csak a halál vetett véget. Temetése napján a Nemzeti Színház zárva tartotta kapuit. Negyvennégy év történetét rekesztették be ezek a jelképes kapuk: a magyar színészet térfoglalását a németajkú fővárosban, ki nem forrott színészi egyéniségek színháztörténeti halhatatlanná válását, a romantika és a polgári színjátszás stílusának kialakulását, eseményeket a színház életében, eseményeket a magyar történelemben. Szigligeti egy személyben hordozta Vörösmarty és Bajza, Petőfi és Czakó, Lendvay és Egressy, a reformkor és az elnyomatás emlékét. Soha többé - úgy rémlett - nem lesz ember, aki annyira ismerje a fővárosi közönség ízlését, aki oly mélyre belelásson fiatal színészek tehetségébe, mint ő, aki annak idején javaslatot tett Prielle Kornélia és Szerdahelyi Kálmán, Újházi Ede, Halmi Ferenc, Jászai Mari és Márkus Emília szerződtetésére. A hatvannégy év, amit mindössze is megért, a hazai színháztörténet legmozgalmasabb ideje volt, és ő részese az események mindegyikének. A színészet története Emlékét a századfordulón Nagyváradon Irodalmi társaság ápolta; nevét akkor az ottani színház vette föl, jelenleg a szolnoki viseli. Magyar Irodalmi Lexikon A Nemzeti Színház régi épülete
