Heves megyei aprónyomtatványok 19/K
AZ IKREK A Menaechmi Plautus legvilágosabb szerkezetű, legkerekebb komédiája. A szokásos cselszövések, csalások, félrevezetések helyett itt jóhiszemű tévedések sorozatából szövődik a cselekmény, amelynek szimmetrikus szerkezete élesen világítja meg a két Menaechmus egyből kétfelé hasadt alakját: nem jellemük, hanem életkörülményeik adta helyzetük, külső lehetőségeik állnak szemben egymással. A világot járó, pénztelen, kötetlen Menaech- musnak hull az ölébe minden, amire a vagyona, társadalmi helyzete, polgári kötelezettségei hálójában vergődő ikertestvére vágyik. Érthető, hogy egy feltételezett meséből származtatták a történetet, bár ez éppúgy hasonlatértékű, mint az, amikor a jövevény Menaechmust ikertestvére vágyálmaként fogják fel - a magyar irodalom ismerői azonban alighanem Kosztolányi Esti Kornéljában fogják felfedezni a jövevény Menaechmus alakjának és a Me- naechmus-pár típusának legközelebbi rokonát. A darabnak Plautus művei közt egyedülálló sajátosságából a görög mintaképhez való szoros ragaszkodásra, ebből pedig a Menaechmi viszonylag korai keletkezésére következtettek. A mintául vett görög komédiáról csak a prológus 12. sora ad némi felvilágosítást. Azt, hogy a darab „nem at- ticizál, hanem szicilizál”, esetleg nemcsak a helyszínre kell vonatkoztatni, hanem úgy lehet értelmezni, hogy Plautus itt nem attikai, hanem szicíliai görög komédiaköltő művét követte. Az ikertestvérek motívumára a fennmaradt címek tanúsága szerint Plautus előtt számos görög komédia épült. A Menaechmi egyike lett a római komédiaköltő legtöbbet fordított és legnagyobb világirodalmi hatású műveinek. Utánzóinak, feldolgozóinak sorából Hans Sachs, Goldoni, Schiller, Tristan Bernard nevének említése eléggé mutatja, hányféle környezetben tudott elevenné válni a Plautus-komédia, s mindezek fölött: Shakespeare Vízkeresztje és a T évedések víg játéka sem született volna meg nélküle.
