Heves megyei aprónyomtatványok 19/K
Balassi Bálint Szép magyar komédia zenés vígjáték Prológus: „...én is azért az magyar nyelvet ezzel akartam meggazdagítani.hogy megesmerjék mindenek hogy magyar nyelven is meg lehetne ez. az mi egyéb nyelven meglehet... Mert az mi a szerelmet illeti, azt Magyar- országban immár régen annyira felvették, úgy eltanulták hogy sem az Olaszok nagyobb okossággal, sem Spanyolok nagyobb buzgó- sággal nem követhetik 1579-ben Balassi ötven lóra való hadnagyságot vállal az egri várban, de nemcsak virtusból. Vagyoni helyzete katasztrofális, a gyors meggazdagodást reméli a végvári élettől. Beleszeret egy gazdag nőbe, Ungnád egri várkapitány feleségébe: Losonczy Annába (Juha). A Bálintnál idősebb Anna anyagilag is segíti szeretőjét, aki a kapott pénzt a hírhedt egri bordélyokban szórja szét. Balassi szélsőséges indulatú „fenegyerek”, legendás duhajkodó és verekedő, nagyivó és rettenetes erejű vitéz, a fennmaradt vers szerint: Balassi Bálint Balassiról szólván a szívekben a magyar hősi múlt réved fel, lantzenével, vitézséggel, szerelemmel, Istennel. Rómából kulturálódott kemény vitéz katona, boros-toros-harcos-futós időkből. Lovak horkannak, vitézek robognak, vágtatnak a tavaszban. ízeiben, zamatában a vörösbor gótikus ívei, humora, egészsége, teljessége. Petrarkista, humanista katonaköltő. Verseiben lágy pannon és Eger környéki dombok, törökverő várak, végvárak, felvidéki hegyek képe tűnik fel, hősi ének, hősi nóta, hősi kor. Győzelemre született katona, győzelemre született szerelmes. Dús vére átsegíti kisebb tanultságán, szertelen lobogása, szenvedélye rést üt az európai költészeten, eget kér és kap... Rablólovag, országúti úriember. Otthontalan költő (Ronsard, Villon), a társadalom minden rétegében megfordult. Fejedelmek udvarainál, végvárakban, mezőkön, jobbágyok között... Milüó hangon tud megszólalni, az egész törökkori magyar Bábel benne zeng és kicseng. Szabad a dal, szabad mezőn, tavaszban, télben lovak és vitézek között szerzetté verseit. A reneszánsz kor legnagyobb Urai alkotásainak megteremtésére vállalkozott. „A reneszánsz más nagyjaihoz hasonlóan megsejti, hogy megvan a lehetőség az ember és a világ összhangjára, hogy a középkorral ellentétben a világ, a természet nem ellensége az embernek; hanem azonos lényegű vele - s a költő terminológiájában - Júlia jegyében egymásra találhatna.” (Klaniczay) Életörömet, szerelmet sugall a bánatban is, a diadalmas ember szól, könyörög, követel Istentől, az ő istenétől. (Latinovits Zoltán) Tizenegy bajt egy nap vitt erős fegyverben Annyiszor részesül a győzelmekben És annyi kópia vitéz törésekben „Hogy Júliára talála" Szász Endre Balassi - illusztrációja
