Heves megyei aprónyomtatványok 19/K
'92-93. KLEIST Homburg hercege („Prinz Friedrich von Homburg", 1810. Színmű 5 felvonásban, versben. Fordította: Tandori Dezső, 1973.) A német romantikus drámának e különös, sokarcú remekműve különösen közel áll a modern néző' fogékonyságához. Bár látszólag a porosz katonai szellemet és államrendet dicsőíti, furcsa, álmodozó, tépett lelkű ifjú hősének majdnem tragédiába fúló sorsán át egyben meg is kérdőjelezi azt a rendet, amelyhez Homburg hercegének, ha élni akar, idomulnia kell. Az 1821-es ősbemutatón a dráma megbukott; az előkelő közönség nem volt hajlandó megérteni, hogyan lehet valaki egyszerre hős is, gyáva is. Holott épp a herceg törékeny, esendő alakja tükrözi a legjobban Kleist géniuszát: Homburg nem hős, és nem gyáva — Kleist egyszerűen a maga ellentmondásaival és bonyolult motivációival, modernül és örök érvénnyel ábrázolta. A dráma egyik leghíresebb modern előadását Jean Vilar rendezte, a címszerepben Gérard Philipe-pel. A hazai bemutatót 1973-ban a kaposvári Csiky Gergely Színház tartotta, Zsámbéki Gábor rendezésében, 1980-ban a Vígszínház vitte színre (rendező: Marton László). 1984-ben pedig a szolnoki Szigligeti Színházban Pál István állította színpadra. (Szántó Judit) Gáspár Sándor, Bács Ferenc, Hegedűs D. Géza, Tóth Éva, Andai Györgyi — Homburg hercege Vígszínház, 1980.
