Heves megyei aprónyomtatványok 19/K

Tunyogi Péter: Nagyon sok hasonló fiatal hős szerepet játszottál már az elmúlt évek során. Külön­bözik-e ez a figura a többitől? A tavalyi évadban volt egy hasonló, a Játék életre-halálra. Ez egy hasonló témájú dolog volt. Szintén egy bűnügyben kutakodott. De ennek az energiaszintje sokkal nagyobb. Itt három felvonáson keresztül egy iszonyú lelkiállapotban van az általam játszott figu­ra. Ez színészileg nagy koncentrálást és nagy intenzivitást követel. Tehát az első pillanattól kezdve az utolsóig, egy iszonyú erős idegállapotot kell megfogalmazni! Milyen színész rendezővel dolgozni? Könnyebb-e, másabb-e? Hát nézd, aki a botnak mind a két végét ismeri, az mindig megértőbb. Egy rendező­nek elsősorban az a dolga, hogy olyan próbahangulatot teremtsen, amiben az em­berek nem szégyelnek megnyílni. Bízzanak abban az emberben aki vezeti őket. A Gyuszi nagyon jó hangulatot teremt. Végig azt érzem, hogy neki fontosak va­gyunk: Hogy ebből mi lesz? Tudom! Bár lehet, hogy ez csak remény?!... Fekete Györgyi: Egy izgalmas, szórakoztató darabban elját­szani egy nagyszerű szerepet az mindig öröm. Ha a próbák jó hangulatban folynak, mert becsüljük, szeretjük egymást, az külön boldogság. Ha a rendező színészből van, - nem is akármilyenből - és úgy tud segíteni ahogy Áts tudott, az fantasztikus. Tehát együtt van sokminden ami miatt bízhatunk abban, hogy a közönség is örömét leli az előadásban. Pálfi Zoltán: Elég nehéz volt megtalálni azt az egyen­súlyt, hogy tulajdonképpen az első megje­lenéstől kezdve kiderüljön, hogy ez a rendőr nem egy hétköznapi f.gura. Minden­képpen szerettük volna, hogy ez ne egy típusrendőr legyen. Dolgoztál már színésszel aki rendező? Mi a különbség rendezővel dolgozni, vagy szí­nésszel aki rendez? Borzasztó nehéz erre válaszolni. Van kü­lönbség. igen! Minden ember más. Általá­ban egy színész rendezővel azért jó dolgozni, /és nem véletlenül mondom, hogy általában, mert vannak sajnos kivéte­lek/, mert Neki van fogalma, hogy milyen a másik oldalon, milyen vért izzadni a színpa­don és ha valakinek van megfelelő empati­kus képessége, akkor az tudja, hogy a színész mit szenved bizonyos szituációban. Egy színész, aki rendez, ezért jobb. Gyuszi- val azért jobb dolgozni, mert neki van egy elképzelése, ami alapján próbálja a vezér­fonalat vinni. De ezenbelül gyakorlatilag majdnem, hogy teljes szabadságunk van. A színészrendező pontosan tudja azt, hogy a színésznek fönt a színpadon, mikor van elege az egészből, és hamarabb tudja, hogy innentől kezdve nincs értelme a pró­bának, fejezzük be, menjetek haza. Míg a rendező ezt nem nagyon látja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom