Heves megyei aprónyomtatványok 19/J
BÜKK-HEGYSÉG Szilvásvárad (temető)- Szána-bérc - Boroszlói erdészház - Nagyvisnyó Történeti feljegyzések említik, hogy Nagy Lajos királyunk szívesen vadászott ezen a környéken, mivel ez a terület vadban igen gazdag volt. Érdekes, hogy a nép emlékezete megőrizte alakját, sőt legendát szó'tt köré. Azt tartja, hogy a haldokló fennséget 1282-ben innen szállították Nagyszombatra. Az egykori Boroszló tanyát most erdészház, erdő' és fenyves övezi. A házat övező' tisztásról szép kilátás nyílik a Dédes várra, a Gerenna-várra s a Nagy-völgyben fekvő Nagyvisnyó községre. A Boroszló tanya közvetlen térsége jó táborozóhely. Nagyvisnyó a Bükk-fennsíkra vezető turistautak egyik kiindulópontja. A Bánküti túristaház gyalogosan innen közelíthető meg a legkönnyebben. Szilvásvárad - Szalajka-völgy - Horotna- völgy -Kelemenszéke - Katonasírok - Bélapátfalva Gyári-tó Szilvásvárad közelebbi és távolabbi környéke az ország legszebb kirándulásra alkalmas területei közé tartozik. Országos hírű nevezetessége a természetvédelem alatt álló - erdei kisvasűttal is megközelíthető - Szalajka-völgy, amelyben a Szalajka patak több felduzzasztott pisztrángtenyésztésre használt tava csillog. A tó mellett egy barlangszerű sziklaüreg felső részéből vastag sugárban zuhog alá a Szikla-forrás. Innen nem messze található az ország egyetlen szabadtéri Erdei Múzeuma. A Szalajka forrástól alig félórás túrával érhetjük el a Istállós-kó'i barlangot, ahol a bükki ősember legépebben fennmaradt tú'zrakóhelyére és kőszerszámaira bukkantak. Innen lehet feljutni az Istállós- kó're, ami a Bükk legmagasabb csúcsa. A Szabadtéri Erdei Múzeumtól indul a sárga jelzés a Katonasírok irányába. Az útközbe eső Kelemen széke tetejéről megkapó kilátás nyílik a Mátra gerincvonulatára, és a Bélkő karsztos gerincére. A Kelemenszéke földsánc volt, az a mesterségesen kialakított földvár, ahová a környék lakói háborús időszakban fölmenekültek. Innen a piros jelzés visz utolsó állomásunkhoz, A túra végállomásaként szép környezetben találjuk a Bélapátfalvi Cementgyár vizét szolgáltató tavat, amely szokatlanul hideg s a zsilip töltésénél 9 m mély. A faluból nem messze eső dús lombú erdőkkel koszorúzott völgyben, ahol a ciszter templomot és monostort találjuk, vallatásra foghatjuk a letűnt századok izgalmakban bővelkedő krónikáját. Szilvásvárad - Tótfalui-völgy - Gerenna-vár - Huta-rét - Hármas-kút - Bánkút - Bálvány (956 m) A Tótfalui-völgy oldalában egymás fölött kanyargó szerpentinekről a Bükki Nemzeti Park egyik legszebb panorámája tárul elénk. Szlovák telepesek póbálkoztak meg először a Tófalui-völgyben és a Bükk fennsíkon üveggyártással. Ennek az emlékét őrzi a Huta-rét elnevezés is, ahol több huta is működött. A hutákban vasat és üveget állítottak elő egészen a XIX. század végéig. Az akkor előállított termékek közül néhány családnál még mindig megtalálható az a porciós üveg, amelyből az ízletes pálinkát kóstolgatták elődeink. A huták makettjei a Szalajka-völgyi Erdei BÜKK-HEGYSÉG Múzeumban láthatók. A Bükk hegységre jellemző erdei mesterségek sorában föltétien meg kell említeni a szén és mészégetést, amelynek hagyományai még fellelhetők. A mészégetés tudományát feltehetően IV. Béla királyunk által betelepített cisztercita rend tagjai hozhatták Franciaországból. A Hármas-kút elnevezés az itt feltörő három forrásról kapta a nevét, amelyek egy ciszternába folynak össze. Bánkúton jelentős télisportközpont alakult ki hét sípályával, három sífelvonóval, világítással. Bánkútról negyed óra alatt lehet elérni a 956 m magas Bálvány tetejét. Az itt épített 18 m magas Petőfi-kilátóról széles körpanoráma tárul elénk. A Bükk-fennsík az országban egyedülálló, mivel 900 m magasságban összefüggő 20 km területen fekszik.
