Heves megyei aprónyomtatványok 19/J

Ez a kiállítás tehát a maga eszközeivel egy történetet jelenít meg: egy kisváros 45 esztendejének eseményeit meséli el a látogatóknak. Az évszám azért nem kerek, mert a kezdő- és végpont ezt nem teszi lehetővé. Azonban nagyon is indokolt ezekkel kezdeni és befejezni ezt a történetet. Voltaképpen azt a címet is lehetett volna adni a tárlatnak, hogy rendszerváltástól rendszerváltásig. 1945 ugyanis éppen úgy rendszerváltás volt, mint 1989/90, csakhogy ezt egy pusztító világháború is megelőzte. Persze voltaképpen 1989/90 is egy háború lezárása volt, ez jelentette ugyanis a hidegháború végét. Magyarország mindkét esetben a vesztes oldalon volt, s ezért mindkétszer meg is fizette azt a súlyos jóvátételt, melyet a modern háborúk történetében az 1871-es német-francia békekötés után a vesztes félnek így vagy úgy, de meg fizetnie.

Hogy mi volt 1945, arról a mai napig súlyos ideológiai ballasztokkal alaposan megterhelt viták folynak a történeti irodalomban. Az persze kezdettől fogva nem kétséges, hogy aligha volt az a felhőtlen örömet hozó felszabadulás, ahogyan az 1989 előtti ancien regime hivatalos ideológiája sugallta és hinni parancsolta. Egyfelől véget ért a háború, s rövid ideig úgy látszott, hogy - még ha egy katasztrófa után is - de mégiscsak valamiféle újrakezdésről van szó, s esetleg föl lehet építeni egy olyan Magyarországot, amely jobb és igazságosabb, a háború előttinél élhetőbb ország lesz. Ezt a korabeli reménykedést fogalmazta meg 1945-ben Bibó István, aki szerint 1944, vagyis a nyilas hatalomátvétel álforradalmát 1945 félforradalma követte, s utóbbi abban az értelemben felszabadulás, hogy szétrobbantotta a háború előtti megmerevedett társadalmi erőviszonyokat. S valóban, az 1945-ös földosztás például