Heves megyei aprónyomtatványok 19/J

Katolikus templom: A templom a 18. sz.-ban épült barokk stílusban. Az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint plébánia, tehát templom is állt ezen a helyen. Erről tanúskodnak a vár sarokbástyájába beépített románkori templomkövek. A kőtemplomot Orczy László építette az 1700-as évek közepén a lakosság hozzájárulásával. A templom előtt Nepumuki Szent János 1823-ból való későbarokk kőszobra látható.

Kőkúti Szent László kápolna: A helyi lakosság igényére épült 1992-96 között Kormos Gyula egri építész tervei alapján. A kápolna külső, belső megjelenésében ötvözi a középkori templom és a modern építészet stílusjegyeit. A színes ólomüveg ablakokat L. Szabó Erzsébet Munkácsy-díjas tervező készítette, és az oltárképet Borics József festette.

Nyírjes-tó: A tó közepén tőzegmohaláp, ritka tőzegmoha-fajokkal a Darnó-hegy lejtőjén.

1957-ben Kovács Margit és Máthé Imre fedezték fel a Nyírjes-tónak keresztelt mohalápot.

A területet 4 évvel később természetvédelmi területté nyilvánították. Hazánkban a tőzegmohás lápok kb.10 ezer évvel ezelőtt, közvetlenül a jégkorszak utáni időben alakultak ki. Sajátos hangulatot áraszt fehér pamacsaival a hüvelyes gyapjúsás, a lila virágfüzérű rétifüzény és aranysárga színben pompázó lizinka.

elmenekül, s így ostrom nélkül kerül török kézre. A törökök megerősítik az alsó várat, új bástyákat emelnek, a falakat felmagasítják a környék templomainak köveiből. A várat 91 évig uralják, 1687 októberében adják fel. A Rákóczi szabadságharc idején a kurucok veszik birtokba, de Orczy István, az akkori birtokos nyomására 1709-ben feladják. A szabadságharc leverése u- tán Doria, császári tábornok már elvégezteti az első robbantásokat, 1713- -ban véglegesen lerombolják a falakat.nFeltárását 1965-ben Kovács Béla régész végezte, az alsó vár területén. Felújítása és részleges rekonstrukciója a Széchenyi Terv keretében kerül megvalósításra.

Borics Pál hagyatéka: Sirok sajátos természeti adottságai a kövek többirányú használhatósága kitermelt néhány iparágat, mint a kőbányászat, a kővágás. Ezekkel párhuzamosan fejlődött a kőszobrászat. Borics Pál (1912-69) siroki születésű szobrászművészt méltán nevezték a „kő gyermekének". Keze nyomán megelevenedett a kő, alkotásai mai napig időt állóak. Sírokban ma utca viseli nevét, szobra a községháza épülete előtt áll. A könyvtárban munkásságának egy része megtekinthető. Alkotásai hűen reprezentálják a palócföld emberének hétköznapjait.