Heves megyei aprónyomtatványok 19/J
A Magyar Királyi Államvasutak (MÁV) vonalain és a Magyar Vasutak Autobuszközlekedési r. t. (MÁVART) autóbuszain minden irányban talál lehetőséget az idegenforgalom. Budapest—Eger, — vasúton 145 km 3 óra, — autóbuszon 131 km 3 ó 25 p. Eger—Párád. Kies fürdőhely a Mátra tövében, autóbusz 32 km 1 ó lü p. Eger—Felsötárlcány (nyaralóhely)—Lillafüred, Palace Hotel, gyönyörű tájon, tóparton, a Bükk-hegység rengeteg erdején keresztül, 700 méter magasba kanyarodó remek autó-úton, 47 km 1 ó 40 p. Eger—Miskolc, a Bükkön, Lillafüreden keresztül autóbusz 64 km 2 ó 5 p. — vasúton, Mezőkövesden át 1 ó 47 p. Eger—Szarvaskő (vadregényes nyaralóhely)—Aggtelek (világhírű cseppkőbarlang) vasút és autóbusz 105 km 4 ó 20 p. Eger—Gyöngyös 50 km autóbusz 1 ó 30 p. Eger—Mezőkövesd (festői népviselet) vasúton 30 km 1 ó 10 p., autóbuszon 25 km 40 p. Szmrecsányi Miklós : Eger és környéke részletes kalauza. - Az egri érseki líceum múzeumának és lapidariumának tárgymutatója. — Bükk, részletes útikalauz. — Eger város részletes térképe. A Bükk-hegység kiránduló és átnézeti térképe kaphatók Eger város Idegenforgalmi Hivatalában, u. o. van a Menetjegyiroda, Városháza, Kállay Zoltán-utca. & Nyomatott a Királyi Magyar Egyetemi Nyomdában. A fényképek a Műemlékek Orsz. Bizottságának készletéből valók. A kliséket ifj. Weinwurm A. és Tsa készítette. AZ ÉRSEKI PALOTA. ÉPÍTETTE : GR. ESZTERHÁZY KÁROLY PÜSPÖK. TERVEZTE : FELLNER JAKAB (1763-----1766). A VÁRMEGYE EGYIK KOVÁCSOLT VASKAPUJA. PÁRJÁVAL ÉS A FÉLKÖRÍVES KAPUZÁRÓDÁSSAL EGYÜTT A ROKOKÓ-KORSZAK KOVÁCSOLT VASRÁCSAINAK EURÓPAI VONATKOZÁSBAN IS PÁRATLAN SZÉPSÉGŰ REMEKMŰVE. KÉSZÍTETTE : FASSOLA HENRIK EGRI LAKATOS-MŰVÉSZ, GRÓF BARKÓCZY FERENC EGRI PÜSPÖK, ÖRÖKÖS FŐISPÁN MEGRENDELÉSÉRE (1754). Templomok: Eger valamennyi temploma, a neoklasszikus fő székesegyházon kívül, a barokk korszakból való. A minoriták temploma (1757—1773) hazánknak egyik legszebb és legmonumentálisabb barokk műemléke. Főoltárának festménye, Jézus Mária ölében és Szent Antal. Krackertől való. A ferencrendiek temploma (1736—1776) főoltára nagyszerű baldachin alatt, a szeplőtlen Szűz képe szintén Krackertől. A ciszterciták (hajdan jezsuiták) templomának (1737—1772) rokokó előcsarnoka kiválóan szép, főoltárának szobrai (1772) Krausz jászói szobrásztól valók. A rendház és Szent В ernát-gimnázium 1902-ben épült, Alpár I. terve szerint. Arra néz az állami Dobó István reáliskola (jezsuita gimnázium )oromzatos oldalfala (1754), szép barokk szobrokkal és kapuval. Az irgalmas nővérek temploma és kórháza (1730). Az irgalmasrend kórháza (1728), új szárnya (1909), kápolnája (1844). Ä refektóriumnak evangéliumi képsorozata Huet- tertől (1760). A szerviták temploma 1728—1738. A gör. kel. úgynevezett Rác-templom (1784 —1799) a város északi végén, szép kilátású ponton, belsejében gazdagon faragott berendezéssel. Az Angol kisasszonyok zárdájának és 120 növendékre berendezett intézetének van házi kápolnája ; а XVIII. század közepéből való épület 1852—1926 évek alatt nagymérvű átalakítással bővült. Újabban épült a ref. templom (1930), és az izraelita imaház A MINORITÁK TEMPLOMA (1757- 1773). (1906). Emlékművek : Dobó István bronzemléke, Strobl Alajostól, a Kossuth Lajos-téren.- A cs. és kir. 60-as gyalogezred hősi emléke, 10 m magas obeliszk. A MINORITÁK TEMPLOMÁNAK SZENTÉLYE. KRÄCKER J. L. FŐ OLTÁR-FESTMÉNY'ÉVEL (1771). A CISZTERCITÁK (előbb jezsuiták) TEMPLOMÁNAK ELŐCSARNOKA (1742). BORGIA SZT. FERENC SZOBRA, A CISZTERCITA TEMPLOM FŐOLTÁRÁN (1772). A NAGYPRÉPOSTI PALOTA VASRÁCSOS ERKÉLYE. TERVEZTE: FELLNER J., BATTHYÁNY IGNÁC N. PRÉPOST RÉSZÉRE (1774). bántalmakra, a kifáradt szervezetre, csúzos és köszvényes bajokra, s a gyermekek fejlődésére. Az egri hővíznek rendkívüli gyógyerejét hivatalosan is elismerték az „Egri gyógyfürdő“ minősítésével. A rádiumtartalmú hővíz 27—31 C fokú s a feltörő rádiumemaná- ciók is fokozzák gyógyító értékét. Az egri hővíznek nagy híre volt már a törökvilág idején is. Evila Cselebi, a török utazó, 1664—1666 közt járt Egerben s ma- gasztalással emlékezik meg róla s különösen a Valide-Sultana vörös kupolás fürdőjéről, mely a vár alatt állott. 1. A Városi Fürdő Rt. tulajdonában vannak : az ,, Érseki gyógyfürdő“, melynek épületét a régi török medence felhasználásával még Eszterházy püspök létesítette és Pyrker érsek átalakította: gőzfürdővel, kád- és tükörfürdőkkel. AZ ÁLL. DOBÓ ISTVÁN-REÁLISKOLA (HAJDAN JEZSUITA GIMNÁZIUM) OLDALHOMLOKZATA (1754). Városi Színház. A Hunyadi-téren. Uránia mozgóképszínház, a Széchenyi-utcában. Római kath. Legényegylet kétemeletes háza. A Magyar Nemzeti Bank fióképülete a Samassa-téren. A törvényszéki épület (1908). Á pénzügyigazgatóság és a polgári iskola (1928) a Klebelsberg- téren. KG КII ELSŐ HANGÚ FÜRDŐVÁROS. Akik üdülést, vízisportot keresnek, vagy a megviselt ideg- rendszert gyógyítani akarják, azok kellemesebb, bőségesebb és jobbhatású fürdőzést nem találhatnak, mint Egerben. A legkényesebb igényeket kielégítő Korona szálloda és а XVIII. században alakított terebélyes gesztenyefa-sorokkal árnyékolt nyilváncs Érsekkert, közelében az Egerpatak bal- partján, dúsan fakadnak, közvetlenül az uszodák és medencék talajából az egri hővíz híres forrásai. Kellemes lágysága mellett kiváló gyógyhatású ideges KANONOKI HÁZ KAPUZATA (1730). 2. Az 1933-ban újjáalakított ,,Városi uszoda“ két medencével,a nagyobb (50x 25 m) felnőtt úszóknak, a kisebb (12 x7 m) gyermekeknek, forrás-zuhanyokkal, homokos és gyepes terekkel és buffet-csarnokkal. 3. A „Verseny-uszoda“, medencéje 50x17 m méretű, zuhanyos kúttal és homoktérrel. Itt lettek elsőran- gúakká az egri úszók, kik közül a nemzetközi versenyeken sokszor győztes Bárány Istvánnak diadalait két márványtábla örökíti meg. Az emeletes „Erzsébet-fürdő“ és vízgyógyintézet, szemben az Érsekfürdővel, Lánd András tulajdona, gőz-, kád- és iszapfürdővel. SZÁLLODÁK — VENDÉGLŐK. 1. A városi Korona-gyógy szálloda és vendéglő (dr. Szmrecsányi Lajos-út) bejárattal a nyilvános Érsekkertbe, előkelő ízlésű berendezéssel, 50 szobával, éttermekkel, bridge- és kúr-szalónnal, tennisz-pályákkal. 2. Széchenyi szálloda (Érsek-utca) 25 szobával. 3. Nemzeti szálloda (Káptalan-utca) 10 szobával. 4. Corso-szálloda és vendéglő (Deák Ferenc-u.). 5. Diák- és turista-szálló (Káptalan-u.) az Idegenforgalmi Hivatal vezetése alatt 100 ággyal. 6. Va- dászkürt-vendéglő (Érsek-utca). 7. Park-vendéglő (Deák Fe- renc-út és Prónay-utca sarkán). 8. Érsekkerti kioszk. 9. ,.Nagyliter“ kóser-vendéglő (Dobó-u). A VÁROSI KORONA-SZÁLLODA (1929). TERVEZTE : WÄLDER GYULA MŰEGYETEMI TANÁR. CUKRÁSZDÁK. 1. Elek Testvérek (Széchenyi-utca). 2. Olasz fagylalt szalon (Széchenyi-u.). 3. Mórász Miklós (Kállay Zoltán-utca). 4. Kalmár Gáspár (Dobó-utca). 5. „Filléres cukrászda“ (Széchenyi-utca). POSTA. I. számú Főpostahivatal (Széchenyi-utca). II. számú Fiókpostahivatal (Almagyar-utca). A ^VÁROSI USZODA. DOBÓ ISTVÁN BRONZEMLÉKE STROBL ALAJOSTÓL. A KISPRÉPOSTI PALOTA.
