Heves megyei aprónyomtatványok 19/J
Feldebró' Feldebrő a Mátra lábánál, az Alföld síkságába simuló dombok között, a Tama völgyében fekszik. Lakóinak száma 1100 fő. A legközelebbi város Eger, ami 20 kilométerre van a falutól, s autóbusszal 45 perc alatt jól megközelíthető. A 3-as főút 15 kilométerre van, ahonnét Budapest két óra alatt érhető el, ha autópályán megyünk egy órás az út. A szomszédos község Verpelét, ahol kovácsmúzeum látható. Húsz kilométeren belül található Tamaszentmária a műemlék- templommal, Kisnána ősi vára, Egerszalók melegvizes fürdője, a siroki vár. Kicsit távolabb a Tisza tó vadvizei, a Mátra üdülőhelyei, a Bükk vadregényes tájai.Történelme Feldebrő ősi magyar település. A magyar törzsekhez a honfoglalás előtt nyolcadik törzsként csatlakozott a kabar törzs, aki ezt a területet megszállta. Az Aba nemzetség ősei is a kabarok közül valók, s elődeik itt, a Mátra vidékén kaptak birtokokat. A nemzetség névadója Aba Sámuel király volt. írott források először 1219-ben, majd 1221-ben említik. A település azonban sokkal régebbi. Temploma valószínűleg Szent István korában vagy közvetlenül halála után épült. Feltehetően a település birtokosa Aba Sámuel nádorispán, majd király építette nemzetsége kolostortemplomának és temetkezési helyének (altemplom). A törők időkben a települést is károk érték, lakhatatlanná vált. 1560 után csökkent jelentősége, de 1692-ig a lakosság egy része visszaköltözött. A 17. század első harmadától a 18. század végéig Rákóczi birtok és uradalmi központ volt. 1740-ben Grassalkovish Antal megvásárolta a birtokot, s Debrő területéből az elpusztult Csalaváralja területén kialakította Aldebrőt, a régi Debrő pedig ettől kezdve a Feldebrő nevet kapta. 1847-ben a Károlyi család birtokába került. Az újkor történelmének jelentős állomása volt, a kápolnai csiata során a P öltenberg hadosztály főhadiszállásakén t említi a történelem. Tyempbm Európa szerte páratlannak számító templom, altemplommal, amely a korai magyar építészettörténet egyik legtöbbet vitatott emléke. A legutóbbi és legrészletesebb kutatás Kovalovszki Júlia régész vezetésével zajlott 1972-1982 között, mely sok korábban vitatott kérdésre választ adott. Templomunk egyik különlegessége, hogy alaprajza szerint a keleti (bizánci) kereszténység centrális templomaira emlékezett, melyekben azonban nincs altemplom. A templomot a XI. századi építése óta többször átépítették. Az első templom négyzet alaprajzú, oldalán négy apszissal bővülő, 20x20 méteres, öthajós, centrális épület volt, keleti harmada alatt altemplom húzódott, mely csaknem teljes egészében megmaradt. Ma is a XI-XII. századi megjelenésében látható. Megmaradó látvány fogadja a belépőt: két hajós, a hoszú keskeny hajót zömök, erőteljes oszlopkötegek osztják ketté. Falait és boltozatait festmények díszítik, melyek még tovább fokozzák az altemplom és sírkamra látványának hatását. Itt vannak hazánk legépebben maradt Árpádkori falfestményei. Kiemelkedő szépségű és hazánkban egyedülálló a Káin és Ábel áldozatát és a testvérgyilkosságot bemutató részlet. A templom látogatható naponta 9-18 óra között. Tel: 06-30/915-15-48, 06-36/480-491 >
