Heves megyei aprónyomtatványok 19/H
A MÁTRA MÚZEUM Gyöngyös egyik legszebb műemléképületében, a központi fekvésű, klasszicista stílusú Orczy- kastélyban kapott helyet. A múzeum feladata, hogy a megyei múzeumi szervezet keretében, Gyöngyös város és a gyöngyösi járás múzeumaként, kiállításain keresztül a lakosság elé tárja a Mátra különleges állat- és növényvilágát, a Mátravidék természeti kincseit, népének életét, valamint helytörténeti emlékeit. Régi kívánság vált valóra, amikor az 1955-ben és 1956-ban végzett anyaggyűjtés eredményéből és a Néprajzi Múzeum által adott bizonyos mértékű kiegészítő anyagból 1957 júliusában megnyílt a múzeum első állandó kállítása. A kiállítás bevezető részében a Mátra idegenforgalmi jelentőségére hívja fel a látogatók figyelmét a hegység makettje és színestér képe, a táj szépségeit bemutató fényképanyag, továbbá az 1897-ben megjelent MÁTRAI KALAUZ-ból vett következő néhány sor: „Sokban nyújt kiválót szép országunk, egyik tája vadregényes, a másik délibábos, de kevés van olyan, mint a Mátravidék, ahol minden úgy együtt volna.” AZ ELSŐ TEREMBEN a Mátra sajátos flórájával és faunájával, valamint a vidék természeti kincseivel ismerkedhetünk meg. A terem közepén elhelyezett asztali tárló a hegység gazdag kőzet- és ásványvilágát mutatja be. A MÁSODIK TEREMBEN a természeti kincsek felhasználásának régi és új formáit találjuk. A kisipari és nagyipari fafeldolgozás, az ásványok értékesítése, a természetes gyógyvizek és a szénégetés mellett itt vannak a Mátravidék ősi foglalkozásának, a pásztorkodásnak emlékei: ruhadarabok, szerszámok, hangszerek és egy gyöngyös- solymosi gomolyaprés az 1847-ik szüks év”-ből. A HARMADIK TEREM A Mátravidék népi építkezésének sajátosságai mellett bemutatja Gyöngyös város XVIII. századbeli címerét, az utolsó gyöngyössolymosi vízimalom makettjét, a gyöngyösi fazekasság néhány változatos formájú és színű mintadarabját, egy a századforduló éveiből származó palócszobát, koronás végű rózsás ággyal, ládával és más jellegzetes bútordarabokkal. A NEGYEDIK TEREM tárgyai a népviselet színességét, gazdagságát és sokrétűségét érzékeltetik, de megtaláljuk itt a jobbágy-világ palócságának maga fonta, szőtte, durva vászonból készült ruhadarabjait is. Színessé teszi ezt a termet a gyöngyöskörnyéki falvak néhány kézimunkája, a sokféle fiatalasszony-fej dísz, az úgynevezett „fékető”, a gyöngyöspatai és szűcsi menyecskeruha. Itt láthatjuk a férfi viselet híres ruhadarabjait: a gyöngyösi ezüstpitykés lajbit, a kék posztóból készült kabátot, a markazi cifraszűrt és az atráki posztóruhát. AZ ÖTÖDIK TEREM történelmi visszapillantással a vidék híres bortermelését mutatja be. A terem érdekességei: rézből készült, szépen ötvözött díszputtony 1674-ből: barokk prés 1789-ből: művészi kivitelezésű borosedények és általában a szőlőtermelés és borfeldolgozás eszközei.
