Heves megyei aprónyomtatványok 19/H
Az idősödő Albert Ferenc csillagászati tevékenysége ezután már elméleti fejtegetések, tanulmányok, szakkönyvek és ismeretterjesztő cikkek írására koncentrálódott. Ma úgy fogalmazhatjuk, hogy a tudományok ismeretterjesztője volt, cikkei nemcsak a tudományos intézetekhez, hanem — egyszerű nyelvezete miatt - a nép felé is eljutottak. A jelenkor, a Pesti Napló és a Nemzeti Újság rendszeresen közölte írásait. Ő ajapitotta 1860-ban a hetenként megjelenő Egri Értesítőt. írogatott még alkalmi verseket is, és Petőfi költeményeiből németre fordított. 1872-től tanfelügyelőként látogatta megyéje népiskoláit, a népoktatás színvonalának emelése érdekében. 1883. augusztus 9-én az íróasztal mellett, munka közben érte a halál. A csillagásztorony műszerei Albert Ferenc halála után a csillagásztorony egyre elhagyatottabbá vált. Az észlelőtennekben porosodó műszerekről Konkoly Thege Miklós csillagász 1879-ben Egerben tett látogatása után a következőket irta: ”m már csupán történelmi jeletőségű régiségek ”. A második világháborúban a csillagásztornyot aknatalálat érte, ekkor sérült meg a nagy falikvadráns és a parallaktikus távcső*. Az államosítás után a műszereket a TIT budapesti Uránia Csillagvizsgálóba szállították. Másfél évtized múlva az Országos Műszaki Múzeum, a TIT Uránia Csillagvizsgáló és egri Tanárképző Főiskola közös elhatározásával a tudománytörténeti értékű műszerek visszakerültek az eredeti helyükre a Speculába. 1966-ban nyílt meg a csillagászati műszerek kiállítása, amely nagyrészt az egykori nyugati megfigyelőteremben - ma Csillagászati Múzeum - tekinthető meg. A többi műszer a torony felsőbb szintjein, eredeti helyén van kiállítva. *parallaktikus távcső - az egyik tengely a Föld forgástengelyével párhuzamos, a másik erre merőleges 1 1
