Heves megyei aprónyomtatványok 19/H
természettudományi konferenciákon, a pesti egyetemen pedig ö tanította először magyar nyelven a csillagászat tudományát. E lendületesen felfelé ívelő karriert az 1848-as forradalom és szabadságharc szakította félbe. A budai vár ostroma alatt élete kockáztatásával próbálta menteni a műszereket, de a csillagvizsgáló pusztulását nem kerülhette el. Egri évek Élete mély válsága után útja Egerbe vezetett. Bartakovics érsek 1851-ben kinevezte Albertet líceumi tanárnak, valamint a könyvtár és a negyed százada vezető nélkül tengődő csillagásztorony igazgatójává. Lelkes dolgozni akarással vetette magát a munkába, de ötévi hasztalannak tűnő tevékenység után be kellett látnia, hogy a több évtizedes műszerek már nem alkalmasak tudományos kutatásra. Beadvánnyal fordult Bartakovics érsekhez, hogy nyújtson támogatást az elavult műszerek felújításához. „Összesen 1800 Pforintból halálban pangó egri csillagászatunk új életre élesztethetne. Fényes munkát el nem érhetnénk, de becses kisebb munkák elvégezhetéséről kezeskedem. Kérem Exel- lenciádat, kegyeskedjék e tudományszentély sorsát életre ébreszteni: e Hazának e nemben egyetlen intézetét. ” Az érsek bizonyára érezhette Albert Ferenc elkeseredését, ezért egy beadvánnyal a budai Helytartótanácshoz fordult, melyben kérelmezte, hogy a gellérthegyi obszervatórium megmentett és használatlanul heverő műszereit engedjék át az Angol szerelési! parallaktikus távcső, amit Albert Ferenc vásárolt 1858-ban. 8
