Heves megyei aprónyomtatványok 19/H

Universitas helyett a szerényebb Líceum névre keresztelje el háromfakultásos iskoláját.

A gimnáziummá minősített intézetben Madarassy János csillagász rektori állása azonnal megszűnt, ezzel együtt a csillagásztorony tudományos jellege is. Éttől kezdve az akkori idők egyik legjobban felszerelt európai obszervatóriuma csak a fizikaszertár kiegészítőjévé vált.

Néhány évvel később kiadott Második Ratio Educationis némileg változtatott valamit a helyzeten. A rendelet a középiskolává leértékelt Líceumban is színvonalas természettudományos és csillagászati oktatást követelt, így a Specula drága, lassan elavuló műszerei egyszerű tansegédletté váltak. A sors iróniája, hogy a csillagászatért rajongó Eszterházynak meg kellett érnie, hogy császári rendelet írta elő azt, amit ő maga is meg akart -valósítani.

Ezután, hosszú éveken át nem dolgozott hivatásos csillagász a Speculában. Durcsák János (1771-1837) matematikatanár érdeme, hogy legalább karbantartotta az értékes műszereket, és időmeghatározásokat végzett. Végül 1809-ben a fiatal és tehetséges Tittel Pál (1784-1824) csillagász vállalta el a líceumi rangú iskola csillagdájának vezetését, de jelentősebb észleléseket nem végzett. Ennek valószínűsíthető oka az, hogy Tittel még nem rendelkezett megfelelő szakmai gyakorlattal, valamint hosszú ideig külföldön folytatta tanulmányait. Nagy érdeme azonban a csillagászati előadás-sorozat megindítása. Tittel távozása után a Specula tudományos jellege végleg megszűnt. Ehhez azonban hozzájárult a műszerállomány folyamatos elavulása is. Ezért maradt csupán reménytelen próbálkozás az egri csillagásztorony életrekeltése a kiváló észlelő Montedegói Albert Ferenc részéről.

6