Heves megyei aprónyomtatványok 19/G
Hotel Galyatető _________________________________________________ Az üdülő a két világháború között épült 80 hektáros parkkal, igen gyakran fordult meg itt Kodály Zoltán is. „...a Nagyszálló nemzetközi színvonalat tekintve is egyike Európa legszebb idegenforgalmi gócpontjainak, s aligha akad olyan kényes világjáró, aki nem kapná meg itt mindazt, amihez a legnagyobb igényű külföldi szállodákban hozzászokott.”- írta a 60-as évek útikönyve. (Aba Iván: Budapest-Gyöngyös- Mátra Bp.) Számos turistaút kiindulópontja Galyatető. Azok, akik csak rövidebb sétákat szeretnének tenni a környéken, érdemes felsétálniuk a Péter-hegyese 960 m magasan álló kőkilátójához. A kilátót 1934-ben építették. Sajnos az erdő szinte már teljesen benőtte, így csak észak felé teljes már a panoráma, illetve a piszkési csillagvizsgáló egyik kupolája látszik. Galyatetői templom______________________________________________ A galyatetői templom a két világháború között épült a Nagyszálló vendégeinek lelki szolgálatára. A terület az egri érsekség tulajdona volt. Az érsekség igen nagy kiterjedésű pusztákat birtokolt. Később a Nagy- Galya néven ismert területet eladták, így került állami tulajdonba. Mivel a polgárság kedvelt üdülőterülete volt a Mátra, így természetesnek tűnt, hogy a Nagyszálló előkelő polgári vendégei részére biztosított legyen a A Hotel Galyatető épülete vallásgyakorlás is. A Nagyszálló után valamivel késeibb, 1942-ben szentelték fel a templomot. A templom harangján a következő felirat olvasható: „Ezt Szmrecsányi Lajos egri érsek ajándékozta, amikor hős hon- védeink a Donnál a vörös áradat ellen harcolnak. 1942.” A templom igazi értékét és sajátosságát az adja, amire ma bronz emléktábla emlékezteti mindazokat, akik betérnek a galyatetői templomba. A bejárattól balra emléktáblán olvasható, hogy Kodály Zoltán a templom közelében komponálta a Csendes misét. A XX. század legnagyobb magyar zeneszerzője igen gyakran pihent Galyatetőn. Ennek részben családi okai voltak, első felesége, Emma asszony, a kor egyik vezető politikusának volt a lánya. Kodály népzenei gyűjtőmunkájában gyakran kereste fel Tar és Pásztó környékét is. A Csendes mise 1942-ben született, melynek sorai „Missa brevis, in tempóra belli”, azaz „Csendes mise háborús időkben”. A templom üvegablakait is érdemes megtekinteni. Európai hírű művész, Sztehlo Lili tervezte őket. A színes üvegablakok között ott találjuk a Magyarok elmúlt évtizedekben újabb üvegablakokkal bővült a templom, melynek tervezője Csiby Mihály. Az egyik üvegablak adományozója Emma asszony, Kodály felesége volt. A templomban ma az a harmonium található, amelyen annak idején gyakran játszott maga Kodály Zoltán is. A templom Nagyasszonya motívumát. Az
