Heves megyei aprónyomtatványok 19/E

Gyergyószentmiklós polgárai nevében sok sze­retettel köszöntőm a vá­rosunkba először érkező vagy visszatérő vendége­inket. Az első írásos emlé­keinktől eltelt 663-ik esz­tendő a megújulás óhajá­val és a jövőbe vetett biza­lommal üdvözöljük mind­azokat, akik közösségi életünk anyagi, szellemi értékeit és a városunkat körül ölelő csodálatos ter­mészetet jöttek megis­merni. Önök a Székelyföld egyik legszebb városába látogatnak, ahol a magyar és az örmény kultúra sa­játos összefogásának cso­dálatos értékeit megis­merve az itt élő emberek lelkivilágának rejtett tit­kait fedezik fel. Ehhez szándékszik utat nyitni ez az ismertetés an­nak reményében, hogy mindazáltal, r-nit nálunk megismernek, közelebb kerülnek a táj emberéhez, megismervén és megért­vén tisztelőivé válnak. Kívánom, hogy érezzék jól magukat nálunk, és még sokszor térjenek vissza, ahol a gyergyói vendégszeretet várja Önöket. Dézsi Zoltán polgármester In numele cetátenilor oragului Gheorgheni adresez un salut cálduros oaspejilor sosi(,i pentru prima oarS sau celor care au revenit in óraiul nostru. De la prima atestare documentará a a§ezárii au trecut 663 de ani, prilej cu care salutäm cu dorinja innoirii §i cu speranja in viitor pe to^i care au sosit sä cunoascä valorile materiale §i spirituale ale comunitápi noastre, precum §i natura minunatä care inconjoarä óraiul nostru. Dumneavoasträ vizitaji unul dintre cele mai frumoase ora§e ale meleagurilor secuiesti, unde cunoscand minunatele valori ale asocierii culturii maghiare §i armene, descoperit,i tainele ascunse ale vie^ii oamenilor care träiesc aici. La aceasta Tncearcä sa contribuie acest pliant ilustrativ, cu speran^a cá prin tot ce remarcati, cunoscandu-i §i Tnjelegandu- i pe oamenii acestui l,inut, dévényi apropiajii §i admiratorii lor. V5 urez sä vä sirnji^i bine la női §i sä reveni^i beneficiind de ospitalitatea oamenilor din Gheorgheni. Gyergyószentmik­lós a Keleti Kárpá­tokban, a Gyergyói medence keleti szé­lén helyezkedik el, átlag 810 m maga­san a tengerszint fölött. Éltető vize a Békény patak. A ma több mint 20.000 lelket szám­láló Gyergyószent­miklós első okleve­les említésével az 1332-34-es pápai ti- zedjegyzékben ta­lálkozunk, orszá­gos vásártartási jo­got 1607-ben nyer Szent Miklós-templom Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem­től, és 1907-ben hivatalosan is várossá nyilvánítják. Elvárosiasodásában jelentős szerepet játszott a XVII. századi örmény betelepedés, amely a polgári civilizá­ció elemeivel gazdagította a térség székely katonakör­nyezetét. Fontosabb emlékei: a ma álló barokk stílusú római katolikus templomot 1753-57 között emelték az 1498- ban épült gót templom helyén, amelynek a tornya ma is áll. A barokk stílusú örmény katolikus templom 1730- 34 között épült, a mai múzeum épülete 1770-1787 kö­zött, a jelenlegi mezőgazdasági iskolaközpont épülete 1785-90 között. A Márton Áron utca XVIII. századi barokk épületei az örmény családok gazdagságát és szépérzékét igazolják. A mai Salamon Ernő középis­kola 1913-15 között nyerte cl jelenlegi formáját. A város turisztikai csodája, a 29 km távolságra fekvő Gyilkos tó, egy földcsuszamlás folytán keletkezett 1838- ban, amely elzárta a Békás patak völgyét. A tó tükrét ma is megtörik az elöntött fenyőcsúcsok, amelyeket jól konzervál a vasoxidos, meszes víz. A tó környéke fo­kozatosan vált turisztikai központtá: előbb a gyergyói közbirtokosság épített nagy befogadóképességű mene­dékházat itt, majd a két világháború között, és a 70-es, 80-as években számtalan új, korszerű villával gazdago­dott az üdülőtelep. Órásul Gheorgheni se íntinde ín Carpatii Rásáriteni, pe partea de est al depresiunii Giurgeului, la o ínáltime medie de 810 m, ín valea Belchiei. Avlnd azi peste 20.000 de mii de locuitori, localitatea a fost amintitá de prima datä Tn registrele paple din 1332- 1334, ín 1607 primeste dreptul de a tine tirg de la principele Transilvaniei Rákóczi Zsigmond si in 1907 dobíndeste oficial titlul de oras. ín dezvoltarea localitátii au jucat un rol important armenii, care s-au asezat in Gheorgheni in cursul secolului XVII., si care au imbogátit localitatea secuieasca cu elementele civilizatiei civile. íntre monumente de seama ale orasului se numárá biserica romano-catolicá, de stil baroc, construita íntre 1753-57 in locul bisericii gotice din 1498. Biserica armeano-catolicá, tot in stil baroc, construitS íntre 1730-34, cládirea actualului muzeu din 1770-1787, cladirea liceului agrotechnic, construita íntre 1785-1790, precum si cládirile din STR. Gábor Áron, monumente ale barocolui din secoul XVIII., meritá atentia vizitatorului. Cladirea actualului licCu Salamon Ernő a fost ridicatá intre 1913-1915. Atractia luristica de seama a orasului, Lacu - Rosu, la o distanta de 29 km. de oras s-a format in urma unei alunecäri de sol in 1838, cind s-a barat valea piriului Békás. Din adincul lacului si acum se inaltä vírfurile brazilor inundate, conservate de apa calcaroasä. Lacu- Rosu in secolul XX. treptat a devenit centru turistic, unde, in perioada interbelica, si mai tirziu, in anii 1970- 1980 au construit numeroase cabane si vile. Békás-szoros

Next

/
Oldalképek
Tartalom