Heves megyei aprónyomtatványok 19/C
A BÜKK-FENNSÍK TANÖSVÉNYEI A BÜKK-FENNSÍK TANÖSVÉNYEI r az oldás, mállás, fagyaprózódás, ennek következtében a meredek mészkőfalak folyamatosan omlanak. Mivel a palák aprózódása, mállása gyorsabb, mint a mészköveké, ezek alátámasztásuk elvesztése után tovább omlottak, létrehozva ezáltal ezt a hatalmas sziklafalakból álló láncolatot. ■ Víznyelő a Nagy-mezőn vagy a Borókás-tebri barlangok többsége - a töbörsoros völgyek, ikertöbrök és karsztvápák aljában nyílik. A következő álláspont a Tar-kő, az egyik fennsíkperemi bérc, az ún. „kövek vonulatának", a Délnyugati-Bükk fölé magasodó fennsík sziklahomlokának legszebb tagja, karros felszínnel, gazdag élővilágot rejtő sziklagyeppel. (8. kép: Kilátás az Őr-kőről ősszel; 9. kép: Kilátás a Tar-kőről) A „kövek vonulata", azaz a Bükk-fennsík függőleges, sőt túlhajló mészkőfalú perembércei látványosan jelzik a zömében triász időszaki mészkőből felépülő Nagy-fennsík és a Délnyugati-Bükk határát. Legismertebb tagjai: Bélkő, Or-kő, Pes-kő, Cserepes-kő, Tar-kő, Három-kő, melyeket együtt „Kövek vonulatának" is nevezünk. A Nagy-fennsík déli pereme a közvélekedés szerint a mészkő és agyagpala-homokkő találkozási zónájában húzódó törésvonal. Egyes kutatók szerint egy keletnyugati csapásirányú feltolódás is kimutatható itt. Ennek azonban ellentmond a déli perem fűrészfog jellege, valamint a déli előtérben a fennsík rétegsorának folytatódása. Valószínűbb, hogy a sziklafalsor - földtani szerkezethez igazodva lepusztulással jött létre. Éppen az eltérő minőségű kőzetek (mészkő-agyagpala) érintkezési övezetében - a rétegfejként felszínre bukkanó kőzetpásztákban, a kőzetrések és a réteglapok mentén - felgyorsultak a pusztulási folyamatok, erőteljessé vált A Tar-kőről lefelé indulva a Virágos-sár-hegy és a Kis-Virágos-hegy nyergében betekinthetünk az „Oserdő"-be, a hegység egyik természetes állapotú erdőrészletébe. A 24 hektár területű montán bükköst 1942-ben nyilvánították védetté, de már több mint száz éve nem művelik. A Káposztáskert-lápa - a Nagy-fennsík nyugati felének leghosszabb töbörsoros völgye - érintésével, a hajdani kisvasút nyomvonalán visszasétálunk az Olasz-kapuig. Itt kell megemlíteni a Bükk sajátos karsztformáinak egy másik képviselőit, a bércek oldalában, tetőközeli helyzetben lévő - a völgyi víznyelőtöbör-soroktól független - magányos töbröket, (az ún. „függőtöbröket") melyek minden bizonnyal késő-pliocén korú víznyelők utódai, és az akkori felszíni vízhálózat mélybe-fejeződésének szintjét jelzik. A Nagy-fennsík legnagyobb tetőközeli „függőtöbrei" közül a leglátványosabb az Istálló-kő és a Vörös-sár-hegy között, a Káposztáskert-lápa fölött található Tányéros-töbör, amely a sárga háromszög jelzésű turistaúton közelíthető meg. Egy kis kitérővel megtekinthetjük a tanösvény még kialakítandó állomásán a Kőrös-bérc oldalában az ország A Kőrös-barlang BÜKKI NEMZETI PARK BÜKKI NEMZETI PARK A BÜKK-FENNSÍK TANÖSVÉNYEI A BÜKK-FENNSÍKI TANÖSVÉNYEK Hármaskút o C Olasz- q kapuig Olasz-kapui \ Tariösvény q Visézafoljó; A fjj 0 ' Mipkéskút Jávorkúti ^\j\ (IO Tanösvény r~‘< \ O ír 3 o (Jt / I Nagy mezői \V Kőrös-bg W ' zsiAyét Kis-kő ^ / I NagyKis-kőháti- \Tanösvény zsombolyA if . \ , j Zsércifokozottan védett terület erdőrezervátum legmagasabban elhelyezkedő rombarlangját. A fentebb bemutatott bércek oldalában, a „függőtöbrökön" és tetőközeli zsombolyokon kívül barlangok is nyílnak, mint például a kétnyílású Fekete-sári-átjáró, amely alig 10 m hosszú kürtőmaradvány, vagy az ország legmagasabban nyíló barlangja, a Kőrös-barlang (932 m tszf.), amely a kutatók szerint hegység idősebb forrásbarlang- nemzedékéhez tartozik: a késő-pliocén villányi szakaszában keletkezhetett. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 3304 Eger, Sánc u. 6. Levelezési cím: 3301 Eger, Pf. 116. Telefon: (36) 411-581, Fax: (36) 412-791 E-mail: bnptitkarsag@bnp.kvvm.hu Honlap: www.bnpi.hu Szerkesztette, írta, összeállította: Kiadja: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Baráz Csaba Felelős kiadó: Duska József igazgató Fotókat készítette: Baráz Csaba, Nyomdai munkák: Garamond Kft., Eger Ragcsák Roland, Sulyok József Grafika és tördelés: Dányi József Térképet készítette: Katona Zoltán Eger, 2010 x7000 Magyarország-Szlovákia ^5« Határon Amyuio Egyunmukodesi Partnerséaet építünk Európai Unió ■■■ iQ Program 2007-2013 rarinersegei epuunn Európai Regionális Fejlesztési Alap Készült a „Magyarország Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 - HUSK 2008/01" keretében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (Eger) által elnyert „Természetvédelmi bemutatóhelyek és tanösvények rendszerének kialakítása, kiadványok megjelentetése (Vytvorenie systému náucnych chodnikov s ukázkovymi miestami ochrany prirody, vydávanie publikácii)” című projekt (HUSK 0801/067) részeként. A programmal kapcsolatos további információk a www.husk-cbc.eu honlapon érhető el. Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. BÜKKI NEMZETI PARK ’’ ‘ - ..^1 BÜKKI NEMZETI PARK
