Heves megyei aprónyomtatványok 19/A

Múltja több mint 150 éves, már Fáy András leírásából ismert (1819,). Mégis, hírét gyógyvizei alapozták meg, így a gyógyvíznek a híre Pestig is eljutott és 1798-ban Kitaibel Pál, a budapesti egyetem vegytani tanszékének adjunktusa, a híres botanikus és minerológus tanulmányozta a parádi vizeket.

A Párádtól délre fekvő völgyben fakadó Claris- se-forrást Lengyel Béla dr., egyetemi tanár vegy- elemezte 1883-ban. Ennek vize a Csevicénél jóval kevesebb szénsavat, hidrokarbonátot és ként tartalmaz, azonban magas vastartalmú (20,1 mg/lit.), íze igen kellemes és üdítő, de nem tárolható és szállítható a vas bomlása miatt. Vastartalmánál fogva használják a vérképzés fokozására vérszegényeknél, kivérzetteknél, gyomor- operáltaknál, idült vastagbélhurutos betegeknél.

A parádi völgy nyugati végén a Széchenyi- hegyből fakad a „Csevice-víz”, amely Parádi víz néven kerül forgalomba. Már az 1800-as évek elejétől kezdve használják. A kénes, szénsavas ásványvizet külföldön is ismerik. E forrásvíz nagy mennyiségű szénsavat (2291,5 mg/literen- ként), hidrokarbonátot (1470 mg/literenként), kénvegyületet (289 mg/lit..) és egyéb ásványi sókat tartalmaz. Igen jó hatású gyomor-, máj-, epebe8