Heves megyei aprónyomtatványok 17/M
foto: Ka*ftay Róbert N OVEMBER 5*. VASÁRNAP 1$ ÓRA, STÚDIÓSZÍNPAD ILLYÉS GYULA MAGYAR NEMZETI SZÍNHÁZ, Beregszász - THÁLIA SZÍNHÁZ, Budapest NOVEMBER S» VASÁRNAP 19 ÓRA, NAGYSZÍNPAD SZIGLIGETI SZÍNHÁZ, Szolnok NOVEMBER 7-, KEDD l8 ÓRA, STÚDIÓSZÍNPAD KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ, KECSKEMÉT Háy János A PITYU BÁCSI FIA ördögdték Bagossy László Edwasd Albee E'CHAT NEM FELÜNK A FARKASTÓL dráma három felvonásban oratórium Pityu, negyvenes, Budapestre költözött férfi------------..-------------------TRILL ZSOLT lant , negyvenes vidéki férfi, Pityu unokatestvére..................................TÓTH LÁSZLÓ M arika, Jani felesége..................................................................................SZŰCS NELLI Gyerek, tizennégy éves fiú, Jani és Marika fia......................................FEHÉR LÁSZLÓ Laci, tizennégy éves vidéki fiú, a Gyerek haverja......................................BÍRÓ GYULA A Pityu bácsi fia, 14 éves budapesti fiú..........HOMOKI BÁLINT/KOLOS ANDRÁS D íszlet: Sárkány Sándor Fordította: Elbert János Martha...........................................................................................SZTÁREK ANDREA Geor ge............................................................................................KARCZAG FERENC Ho ney..........................................................„.....................................SÁRVÁRI DIÁNA Nick....................................................................................................... DÉVAI BALÁZS Díszlettervező: Antal Csaba m.v. Jelmeztervező: Kovalcsik Anikó m.v. Játsszák: ANDRÁDI ZSANETT, BÁHNER PÉTER, DÓKA ÁGI, ENDRE KAROLINA, FRIGYESI TÜNDE, GIDRÓ KATALIN, GULYÁS ZOLTÁN, JARÁBIK KLÁRA, KEDVEK RICHÁRD,KERTÉSZ KATA, KERTÉSZ RICHÁRD, KÉNER GABRIELLA, MAKRANCZI ZALÁN, PITZ MELINDA, RIMÓCZI ISTVÁN, SORBÁN CSABA, SZABÓ VIKTOR, SZARVAS ATTILA, SZÉPLAKY GÉZA, SZÁNTÓ PÉTER, ZAHORECZ RÉKA Jelmez: Csoltí Klára Zeneszerző: Alexander Balanescu Rendező: BÉRCZES ISTVÁN Dramaturg: Hársing Hilda m.v. Zene: Matolcsy Kálmán m.v. A rendező munkatársa: Ignátz Éva Rendező: SZABÓ MÁTÉ Díszlettervező: Bagossy Levente Jelmeztervező: Földi Andrea Ügyelő: Báhner Péter Súgó: Frigyesi Tünde Elmentünk abba a faluba, ahol a szerző elmondása szerint az eset történt, és megkérdeztük a lakókat: * Ismertek maguk egy Pityu bácsi nevű embert? ^- Nem, nem ismertünk. Ebben a faluban Pityu nevű ember soha nem lakott.- És a Pityu bácsi fiáról hallottak?- Mivel Pityu bácsi nevű ember itt nem élt, nem lehetett fia sem. * Akkor az az eset megtörténhetett-e a Pityu bácsi fiával?- Nem.- Akkor mi történt itt?- Semmi, emlékszik a! ejtette Pityu bácsit, elfelejtette a Pityu bácsi fiát, és nem tiy amnéziának az oka? Miért kel- ! János tud »Edward Albee. Olvasva és látva, darabjai rendre rámosolyognak a nyomorultakra és szerencsétlenekre, akik tele vannak kérdésekkel és kételyekkel, oly módon, hogy ebben a mosolyban valahogy mindig benne van a kijózanító, de mégis talán megnyugtató válasz. Azok persze, akik nem tudnak azonosulni a fenti jelzőkkel, azok egy briliáns elme kíméletlen humorával találhatják magukat szemben, akinek poénjai nemcsak endorfint, de egyúttal adrenalint is juttatnak a szívbe. (...) Mégis... miért érdemes megnézni, olvasni, vagy akár tudomásul venni, hogy létezik egy színdarab, ami a társkapcsolatok mélyén ott lapuló kudarcélményről szól? Hogyan képes egy amerikai drámaíró mindezt olyan humorral és bölcsességgel lebonyolítani, hogy az olvasó és a néző, aki mindennek tanúja, mindebből valamiféle emelkedett élménnyel távozzon? Hogyan képes ez a darab időről időre garantálni a játszók és a nézők közös örömét abban, hogy elénk tár megannyi jellemző helyzetet, mondatot és eseményt mindabból, amin esetleg a saját életünkben nem volt alkalom sími vagy nevetni. (...) Egy bölcsebb és egy tapasztalatlanabb házaspár találkozik. A fiatalság és a megélt évek gőgje, mindkettő kétségbeesett tudatlansága, és ennek leplezése. Humorral, rettenetes és szinte felülmúlhatatlan kegyetlenséggel, együgyŐséggel, agresszióval és rengeteg alkoholRendezőasszisztens: Szántó Péter Rendező: BAGOSSY LÁSZLÓ Tágas szoba a cyber-térben. Ki-be járkáló drámai hősök, akik álnéven írják reggeltől estig a végtelenített drámai matériát. Időnként nevet, kort és nemet változtatnak, sőt lakóhelyet, modort, szemük és hajuk színét, forgolódnak, mint a rosszul alvók, keresik a legkényelmesebb testhelyzetet, amelyben az ébren álmodás édes és nyugodt lehet. Beszélgetésük polifóniája kioltja minden lehetőségét egy magasabb rendű mesének, témák és motívumok csatája zajlik, nem is csata, inkább csak lökdösődés, ahogy a sokféle irányból érkező mondatok feszes oszlopba rendeződnek a számítógép kijelzőjén, és megpróbálnak nem túl messzire sodródni alkalmi szövetségeseiktől. Az E-chat című előadás a szereplők szöveges improvizációinak, és az interneten gyűjtött szövegeknek felhasználásával készült. Bagossy László V - '■ ; NOVEMBER 7-, KEDD 20 ÓRA, NAGYSZÍNPAD MAROSVÁSÁRHELYI SZÍNMŰVÉSZETI EGYETEM AKADÉMIAI MŰHELYE NOVEMBER 8., SZERDA 19 ÓRA, STÚDIÓSZÍNPAD MÓRICZ ZSIGMOND SZÍNHÁZ, Nyíregyháza NOVEMBER 9-, CSÜTÖRTÖK 19 ÓRA, NAGYSZÍNPAD GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ, Eger John Updike VALAHOL SZECSUANBAN Brecht: A szecsuáni jólélek című színműve alapján Szereplők: B. FÜLÖP ERZSÉBET, TOMPA KLÁRA, BEREKMÉRI KATALIN, SEBESTYÉN ABA, PUSKÁS GYŐZŐ, LÁSZLÓ CSABA, BODOLAI BALÁZS Zene: Apostolache Zénó Díszlet-jelmez: Lukácsy Ildikó Rendező: BARABÁS OLGA Mit tegyünk, hogy jók legyünk? Önmagunk és mások számára. Milyennek kell lennünk ahhoz, hogy elfogadhatóvá váljunk a körülöttünk levő világ számára? Lehet-e igazán jót tenni? Lehet-e igazán jónak lenni? Ha igen, hogyan? Sen Té-t egy este megajándékozzák a Fény Fiai és ő ezt a csodálatos adományt a jó ügy érdekében szeretné befektetni. Csakhogy az út, amelyen elindul, hogy tervét és az égiek szándékát megvalósítsa, kifürkészhetetlenül bonyolult útvesztőkbe sodorja, így hamarosan rá kell döbbennie arra, hogy a jó meg a rossz dolgai ezúttal is reménytelenül kiismerhetetlenek maradnak. így hát hiába volt minden erőfeszítés: a kérdésekre ezúttal sem sikerült válaszolni. PITYU (vidékről Budapestre költözött férfi) ............................VENCZEL VALENTIN JA NI (Pityu vidéki unokatestvére)........................................................SATA ÁRPÁD M ARIKA (Jani felesége)....................................................................NÁDASY ERIKA GYEREK (Jani és Marika fia)..............................................................VERES JÓZSEF LACI (a Gyerek haverja).................................................................LIKTOR BALÁZS A PITYU BÁCSI FIA..............................................BÁLI ÁRPÁD/KOVÁCS BÁLINT Játs zódik 1972-ben. Díszlet - jelmez: CSÍK GYÖRGY Dramaturg: JÓNÁS PÉTER Zenei szerkesztő: KÁTAI LÁSZLÓ Ügyelő: HÓDOSI ILDIKÓ Súgó/Asszisztens: HORVÁTH ÉVA Rendező: SZEGVÁRI MENYHÉRT Ha valaki vidéken nőtt fel, biztosan vannak még emlékei egy első budapesti utazásról. Micsoda kaland gyerekként először ülni villamoson, átmenni vele egy Duna-hídon! „A metróról meg nem is beszélve, ami, képzeljétek, a Duna alatt megy és nem is folyik be a víz!” - dicsekedhetett valaki általánosban egy pesti utazás után az osztálytársainak Kunhegyesen, Mátészalkán vagy éppen Egerben néhány évtizeddel ezelőtt, amikor még elhitették velünk, hogy a technika vívmányai a paradicsomba vezetnek minket, és amikor a fejlődés fogalmát még csak véletlenül se merte senki megmosolyogni. „A pestiek azok mindent tudnak, de aki vidéki, az ott bolyong az aluljáróban, és gőze sincs, hol kell följönni... és azt se lehet tudni, mióta kavarognak ott, lehet, hogy már napok óta nem találnak föl.” - meséli barátjának a vidéki gyerek a darabban, aki szüleivel meglátogatta Pityu bácsit a fővárosban, ahol még metrózni is lehet. A szavak viccesek, mélyebb értelmük mégis borzongató. Egyszerű történet Háy Jánosé, a magyar irodalom új nemzedékének egyik legjelentősebb tagjáé. Egy vidéki család pesti látogatása a hetvenes években és annak következményei. Háy szeretettel mesél, sok humorral, figurái is egyszerű emberek, akiken rengeteget lehet nevetni. Nézzük a mesét, jól szórakozunk, közben mégis észrevétlenül összeszorul a torkunk. Bolyongunk felkavaró közös emlékeink között, mint a vidéki emberek a pesti aluljáróban. Jg| EASTWICKI BOSZORKÁNYOK 6 szereplő, 6 jelenet, 6fegyver Alex...........................................................................................................SZÉLES ZITA Jane...................................................... GERLE ANDERA Sukie ...................................... KUTHY PATRÍCIA Da ryll....................................................................................................GÁSPÁR TIBOR Fe licia.....................................................................................PREGITZER FRUZSINA Glyde.................................................................................................................... PUSKÁS TIVADAR Látvány: Csík György Zenei összeállító: Moldvai Márk Dramaturg: Tasnádi István Segédrendező: Fülöp Angéla Rendező: TASNÁDI CSABA Egy álmos amerikai kisvárosban éldegél három magányos nő, akik tele vannak fantáziával, szenvedéllyel, egy izgalmasabb, érdekesebb élet utáni vággyal. Önállóak, szabadszájúak, kíváncsiak és nyitottak, vagyis igazi Boszorkányok. Egyszercsak megjelenik egy férfi, aki vad és érzéki, aki képes lángra lobbantani szenvedélyüket és fantáziájukat, aki természetesen mindhármukat akarja (és meg is kapja), aki zabolázhatatlan, aki beilleszthetetlen a kisvárosi hétköznapokba, aki tehát maga az Ördög. Az események természetesen fékezhetetlen váratlanságokkal tarkított száguldásba kezdenek. v jÉ „John Updike müve nyomán Tasnádi István irta a nyíregyházi színház számára az Eastwicki boszorkányok című opust. Tasnádi Eastwickje amerikai kisváros ugyan, ám Lazán beleképzelhetjük kastélyát a zuglói zöldövezetbe, vagy a nagyvárosaink kertségi világába. Csík György látványkompozíciója is „hazafelé” utal... - a magyar jóléti lakberendezkedés másodvonalának stílusa. A megidézett település társadalmi terjedelme túl kicsi ahhoz, hogy lakóinak titkai lehessenek egymás előtt, de elég nagy ahhoz, hogy a nők és férfiak másik párra találjanak a megunt régi helyett. " (Balogh Tibor)
