Heves megyei aprónyomtatványok 17/M
foto: Gál Gábor N OVEMBER ÍO., PÉNTEK l6 ÓRA, STÚDIÓSZÍNPAD GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ, Eger NOVEMBER ÍO., PÉNTEK 19 ÓRA, NAGYSZÍNPAD CSIKY GEREGELT SZÍNHÁZ, KAPOSVÁR NOVEMBER ÍO., PÉNTEK 19 ÓRA, NAGYSZÍNPAD CSIKY GEREGELY SZÍNHÁZ, KAPOSVÁR Henrik Ibsen családi dráma két részben Versenyen kívüli előadás” Balázs Béla A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VARA Fordította: Kunos László Helene Alving.................................................................................SAÁROSSY KINGA Osvald Alv ing............................................................................................HÜSE CSABA Ma nders.......................................................................................VENCZEL VALENTIN En gstrand..........................................................................................VÁRHELYI DÉNES Re gine Engstrand.........................................................................NAGY ADRIENN D íszlet-jelemez: Fekete Györgyi Zene: Aldobolyi Nagy György Ügyelő: Rábl Róbert Súgó: Horváth Éva Rendezőasszisztens: D. Katona Mária A Kékszakállú herceg.......................................................................SZULA LÁSZLÓ Judit.............................................................................................KOVÁCS ZSUZSANNA Ré gi Asszonyok...........................................................................................................XXX A VÁR...............................................................................................................................XXX Sz ép Ernő TUZOLTO kukullórium 1 felvonásban Rendezte: BLASKÓ BALÁZS Alvingné vidéki birtokán él, távol a világtól. Egyetlen fiát - a festőnek készülő Osvaldot- külföldön neveltette. Osvald hazatér otthonába, hogy anyjával töltse a telet. Alvingné az apjáról elnevezett gyermekmenhely felavatásával akarja megünnepelni fia hazatérését. Manders lelkész segítségét kéri, aki viszont azzal kezdi vádolni az asszonyt, hogy nem szereti a fiát, mert mindig idegenbe küldi tanulni. Ez a vád egy elhallgatott vallomást hív elő. Alvingné feltárja a lelkész előtt családjuk életének tragikus történetét... „ Minden egyes embernek, férfinak és nőnek saját sorsában, sajátos élethelyzeteiben megvan rá a lehetősége, hogy felismerje és minősítse a múltból - ősei és saját múltjából- magával cipelt hordalékok jelentőségét. Az e láncolatba való őszinte, bátor és főként időben történő beavatkozással gyökeresen megváltoztathatjuk önnön, de legfőképpenű^rmekeink sorsát: „a Jövőt” Henrik Ibsen Kísértetek című családi drámája erről a feleit már felismert, de még mindig magunk előtt görgetett hazugságok - igazságok feltárásának- elhallgatásának lehetséges következményeiről szól, perszonális és társadalmi értelemben is. „ Blaskó Balázs A színház a müsorváltoztatás jogát fenntartja ! Jegyek válthatók a Szervezőirodában (Eger, Széchenyi u. 5., tel.: 36/518-347; tel./fax: 36/518-348) hétfőtől péntekig 10-13 és 14-18 óráig, valamint az előadások előtt 1 órával a Jegypénztárban (Eger, Hatvani kapu tér 4., tel.: 36/510-732). e-mail: szervezes@gardonyiszinhaz.hu Színházunk hallássérültek részére akadálymentesített Díszlet: Szegő György Jelmez: Cselényi Nóra Koreográfus: Dékány Edit Világítás: Znamenák István Súgó: Csordás Bernadett Ügyelő: Kónya József Segédrendező: Hatvani Mónika Rendező: LÉNER ANDRÁS x EIS % A fiatal Balázs Béla a lélek kalandjait hajszolja, a végzet vállalását s mindennek szimbolikus átélését. 1911-ben írja A kékszakállú herceg vára című verses drámát, amelyből majd Bartók Béla világhíres operát íoríu|J^^^i^KÍrámában a népballadák hangütése és a népköltészet versformája jelenik meg Balázs Béla költészetében. A Kékszakállú új asszonyt hoz a házhoz, Juditot, s mielőtt végleg magához láncolná, megmutatja neki a palotáját. A sötét, rideg, nedves falú épület -csarnokába hát - lezárt - ajtó nyílik. Minden Judité lehet - mondja a Kékszakállú de kéri, ne kutassa a múltját. Judit azonban, miután mindent és mindenkit elhagyott a férfiért, teljesen meg akarja ismerni. Sorra nyitja az ajtókat... KlRCSI GeRZSON .........................................................................................PÁL ANDRÁS Ka rácsony Jeremiásné...........................................................PATOCSKAI KATALIN Eszter........................................................................................................ANTAL MÁRTA Díszlet: Szegő György Jelmez: Cselényi Nóra Ügyelő: Kónya József Súgó: Csordás Bernadett Segédrendező: Hatvani Mónika Rendező: MOLNÁR KERESZTÉNY GABRIELLA A darab címében és műfaji meghatározásában is furcsa játékosság van, hiszen így, névelő nélkül a cím nem egy tűzoltó kalandjaira utal, hanem rituális „tűzoltogató” játékra, amit csak erősít 1a játék műfaját tekintve „kukullórium” azaz kukucskálósdi, kukorékolósdi, vagy ki tuja... Stílusjegyeit tekintve is kabaréjelenet a viszonylag egyszerű cselekményű, váratlan-várható fordulatokra épülő mese, de hát hol lehet ott szó viccről, ahol a két nem legkiválóbb képviselője vívja teljes fegyverzetben, legősibb alapkérdésekben a maga fülledt élet-halál harcát... Díszlet-és jelmezterv: Kreszánkó Viktória Koreográfus: Rogács László m.v. Hangszerelő és korrepetitor: ifj. Kucsera Géza m.v. Rendezőasszisztens: Szőke Attila Rendező: MEZEI ZOLTÁN A XX. század hajnalán, valahol egy füstös amerikai bárban, utolsó közös estéjét tölti öt sorstalanná lett zenész. Szépre, jóra és kevésbé kellemes eseményekre emlékeznek. A múltból előbukkan egy gyönyörű nő, a lóverseny forgataga, a maffia törvénykezése, szerelem, barátság és bosszú. A történetet sok fülbemászó jazzmelódia fűszerezi, amelyet a szabadkai társulat színészei varázsolnak a színpadra zongorán, bőgőn, klarinéton és gitáron. „ Ha létezik örömzene, akkor a színészek (Szőke Attila, Pálfi Ervin), a rendező (Mezei Zoltán) és a dramaturg (Brestyánszky Rozália) improvizációkon alapuló közös munkája öröm színház. A kvartett tagjai ugyanolyan magától értetődő természetességgel zenélnek, mint amilyen egyszerűen, mégis bravúrosan formálják meg szerepeiket. Nem színészek ők, akik zenélnek, s nem is zenészek, akik színészkednek, mert úgy érzi az ember, hogy mindkettő egyenrangú lételemük.0 (Nánay István) , Az ember nagy útra indul: önmaga, az akar lenni. Mindközönségesen erről szól az élet - és Ibsen Peer Gyntje is. E formátumos ambíció köré a szerző nagy ívű, szerteágazó mesét kerít - ebből színház lehet, optimális esetben. ...a Krétakör társidatával Zsótér Sándor rendezte mega Peer Gyntöt. Optimális eset állt elő. Legelébb azért, mert Kúnos László és Rakovszky Zsuzsa szövege oly tiszta, költőiségében is oly sugárzóan egyszerű, hogy csak el kell mondani, s máris minden világos. Hát ez a „csakez Zsótér rendezése. „ (Csáki Judit) „Ibsen Peer Gyntje drámai költemény. Verses dráma. Az öt felvonás ötven évet ölel föl egy ember életéből. Jeges hegycsúcsok közt, tengereken, sivatagban, mesebirodalmakban és, vagy talán egészen - Peer Gynt fejében. (...) A Peer Gynt körüli és a benne élő világot a színészek fantáziája, játékkedve, teremti meg. Játszanak fát, hegycsúcsokat, majmot és gyíkocskát, hagymát, vízi hullát és gondolatokat. És mindig, minden körülmények között embereket. Játszó emberek, akiknek az a foglalkozása, hogy a költő gondolatait, mondandóját a maguk költészetével, a színház nyelvén, képekben közöljék a nézővel, hogy átadjanak valami fontos tudást életről-halálról, magukról, magunkról. A gyerek szabad és logikus képzeletével, odaadásával, komolyságával.” (Ungár Júlia) ^ár előny1 Öéza Színhez nka Nemzeti Kulturális Alap
