Heves megyei aprónyomtatványok 17/L
NOVEMBER 21. CSÜTÖRTÖK Levezető elnök: Báti Anikó 9.00- 9.20 Silling Léda: A böjt különböző formái a többnemzetiségű Bácskában (néprajzkutató, Községközi Műemlékvédelmi Intézet, Szabadka) 9.20- 9.40 Komáromi Tünde: Böjt, fogyasztói kultúra és kommunikáció a kortárs orosz ortodoxiában (tudományos főmunkatárs, Pécsi Tudományegyetem, BTK, Társadalmi Kapcsolatok Intézete, Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék, „Kelet-Nyugat” Kutatócsoport) 9.40- 10.00 Szabad Boglárka: "Lelkileg erősebb leszel, és tisztábban látsz..." A böjt és a böjtölés napjainkban egy magyar görög katolikus közösségben (PhD hallgató, ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola Európai Etnológia Doktori Program, Budapest) 10.00- 10.40 Bognár Anikó: Bojtos ételek szakácskönyveinkben (néprajzkutató, Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota Kiállítóhely vezetője) 10.40- 11.00 SZÜNET 11.00- 11.20 Csorna Zsigmond: Böjt és bőség (német) Bolyban (Baranya m.) (KRE Koraújkor-, Gazdaság-és Művelődéstörténeti Tanszék, Budapest) 11.20- 11.40 Mészáros Márta: Egy plébánia háztartása böjti időszakban Kiskunfélegyházán (néprajzkutató, múzeumigazgató, Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza) 11.40- 12.00 Lengyel Ágnes: Tradíció és jelenkor - Egy palóc asszony böjtölési szokásai napjainkban (néprajzkutató, múzeumigazgató, MNM Palóc Múzeum, Balassagyarmat) 12.00- 12.20 Knézy Judit: A savanyú ízlésirány és a böjtös ételek a bodrogközi Cigándon és környékén a 20. század első felében (néprajzkutató, ny. múzeumi főosztályvezető, Budapest) 12.20- 12.40 Szigeti Jenő: Három híres koplalóművész a múltszázadból (Professzor emeritus, Miskolci Egyetem) 12.40- 13.00 Csízy Katalin: „Böjtölés, aszkézis a pythagoreus hagyományban” (ókortörténész, KRE Ókor-és segédtudományi Tanszék, Budapest) 13.00- 13.10 Vita 13.10 Konferencia zárása, értékelése 13.20 EBÉD, elutazás A BÖJT EGYKOR ÉS MA A böjtölés vallási, gazdasági, társadalmi, táplálkozási és egészségügyi szempontjai A BÖJT EGYKOR ÉS MA című konferencia valós társadalmi igényt és érdeklődést szolgál. Már a természeti népeknél is, az ókori vallások hívei is testi- lelki-étkezési böjtöléssel vezekeltek, áldoztak a közösségek isteneiknek. A kereszténység megjelenése ezt a fajta böjtöt megtartotta, a nagy ünnepek előtti felkészülés fontos részét képezte,és lelki, vallási tartalommal töltötte azt fel. A középkor emberének, társadalmának életét, életritmusát meghatározták a nem kevés számú böjtös napok. A tilalmi ételek, mennyiségek, időszakok befolyásolhatták az emberi teljesítményt, a fizikumot, a betegségekre hajlamosságot. Az egyház elvárásait és szigorú előírásait is enyhíteni kellett adott alkalmakkor, adott személyeknél, hiszen a monostorok, kolostorok gyengélkedőit is enyhébb böjti fokozatba engedték, a belső vizsgálatok pedig nem egyszer visszaélésekre világítottak rá. A laikusokra azonban enyhébb előírások vonatkoztak, és azok alól is felmentést kaptak a nehéz fizikai munkát végzők, a betegek és a gyerekek. Az egyházi előírások szigora, mind a napok számában, mind a tilalmas ételek körét tekintve sokat enyhült, de a népszokások körében mind a mai napig nyomon követhető a hatása. A böjt a katolikus értelmezés szerint a mértékletesség erényének cselekedete: tágabb értelemben minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás; szoros értelemben az önfenntartási ösztön megfékezése. Célja a lélek fölemelése a testi vágyak megfékezésével, és a bünbánat kifej ezése^A reformáció a katolikus előírások jó részét fölülírta, de a nagypénteki böjtöt egészen máig megőrizték a protestáns közösségek is. A böjt tartózkodást jelentett evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől. Lehet részleges vagy teljes, attól függően, hogy például valaki csak bizonyos fajta ételektől tartózkodik, vagy pedig minden ételtől és italtól. Aböjt változó időtartamú, egy naptól akár egy hónapnál is tovább tarthat. Tudatosan böjtölni vallási, spirituális, politikai vagy egészségügyi okokból szoktak. Már a Károli Gáspár-féle Biblia, az első magyar fordítású Biblia, a böjtöt a sanyargatás szóval is kifejezte. A diéták, lé-böjtök, a kúrák sokfélesége (levek, ételek, vitaminok, rostos anyagok, élelmiszer kiegészítők stb.) a XXI. században nagyon divatosak, hasznosak, vagy károsak, sokféle vélemény alakult ki róluk. A böjt azonban nem csak a materiális javakat jelentik, hanem a lelki, érzelmi, pszichikai hatást is, amit vagy sajátmagunk, vagy egy közösség érdekében használunk, javaslunk. Egy biztos, társadalmi hatásuk van, egyesek esküsznek rájuk, mások legyintenek. De beszédtémák, bulvártémák, gyógyászati témák. A konferencia a legszélesebb értelemben vett interdiszciplináris jellegű, vagyis a vallástörténet, az egyháztörténet, a néprajz, a nyelvészet, a történettudomány, az orvos-történet és orvostudomány, a pszichológia, az agrártörténet, az élelmezéstudomány és határterületük képviselőit hívtuk meg, hogy egy komplex választ adhassanak a böjttel kapcsolatos kérdésekre. MEGHÍVÓ ABÖJT EGYKOR ÉS MA A böjtölés vallási, gazdasági, társadalmi, táplálkozási és egészségügyi szempontjai című történeti-néprajzi tudományos konferenciára 2013. november 20-21. Helyszíne: Kiskun Múzeum Kiskunfélegyháza, Dr. Holló Lajos u. 9. A konferencia megvalósítását támogatta:
