Heves megyei aprónyomtatványok 17/L

Agárdpusztán született 1863-ban. Édesapja Ziegler Sándor, a szabadságharc lelkes támogatója, Kossuth fegyvergyárosa volt. Vagyonát a szabadságharc bukásakor veszítette el. Ezt követően uradalmi gépészként gyakran változtatta lakhelyét, így a család többször költözött új otthonba. Gárdonyit első emlékei egy kis borsodi településhez, Sályhoz kötötték. A sárospataki kollégiumban (1874-1876) és a pesti Kálvin téri református gimnáziumban (1876-1878) folytatott tanulmányok után 1878-ban beiratkozott az egri érseki tanítóképzőbe. Tizennyolc éves korában már betöltötte első tanítói állását, Karádon. Tanítóként dolgozott még Deve- cserben, Sárváron és Dabronyban. 1885. október 28-án kötött házasságot Csányi Molnár Máriával. Négy gyermekük született, de házasságuk 1907-ben válással végződött. A tanítói hivatást 1885-ben hagyta el, újságíróként dolgozott Győrben (Hazánk, Győri Hírlap), Szegeden (Szegedi Híradó, Szegedi Napló), Aradon (Arad és Vidéke) majd Pesten (Magyar Hírlap). Ebben az időben vette föl a Gárdonyi nevet.

GÁRDONYI GÉZA

11

A millenniumi események zaja elől menekülve keresett vidéken új alkotói közeget. Hosszas tervezgetés után a fiatalkori nélkülözések helyszínét, Egert választotta állandó lakóhelyéül. 1897-ben költözött a „dicsőség városába”.

Az egri sáncon néhány éven belül ötholdas „kúriát” alakított ki.

Az Egri csillagok, a Láthatatlan ember és az Isten rabjai című történelmi regényeivel nagy sikert aratott. Kisregényei közül néhány történelmi témájú (A kékszemű Dáoidkáné), de feldolgozta a városi és falusi emberek mindennapjait (Az öreg tekintetes, Aggyis- ten Biril, Ki-ki a párjáoal). Ars poeticáját az Ida regényében fogalmazta meg. Novellái először Győrben jelentek meg 1888-ban Száz nooella címmel, a Figurákhoz Mikszáth Kálmán írt előszót 1890-ben. Legismertebb elbeszéléskötete Az én falum és a Hosszú hajú ueszedeíem.

A őorcímű színdarabja több mint száz előadást élt meg a Nemzeti Színházban.

Gárdonyi rendkívül sokoldalú egyéniség volt. Az írói hivatás mellett szívesen rajzolt, festett és fényképezett. Gyakran játszott hegedűjén, Dankó Pista cigányprímásnak nótaszöveget is írt.

A régészeti, a történeti és a nyelvészeti kutatásokat figyelemmel kísérte, sőt egyes problémák megoldásában részt is vett.

A természettudományok közül a földrajz, a botanika és a zoológia érdekelte leginkább.

Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, majd 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémiának is.

1922-ben halt meg Egerben. Sírja az egri várban zarándokhellyé vált.

Gárdonyi máig tartó népszerűségét jelzi, hogy a nagykönyv versenyen az Egri csillagok megkapta a „Magyarország legkedveltebb regénye 2005” címet.

I. GÁRDONYI GÉZA IRODALMI FESZTIVÁL