Heves megyei aprónyomtatványok 17/F
Nyugalom, biztonság, folytatás, vagy ribillió, felfordulás, változás A rendszerváltás idején minden politikai erő a demokráciát áhította, s a köztársaságban hitt. Aztán a szavakat a tettek követték, hiszen már minden párt kormányzott. A magyar ember pedig a szemének hisz, amit lát, tapasztal, az alapján dönt, mert igazán bölcs. Az egyik csetlik-botlik, de szándéka békés, tisztességes. Jó hát kicsit (kicsit?) eltaktikázza a köztársasági elnök választást, s így megláthattuk hogyan nem kell kezet fogni. A másik bezzeg az alkotmányos jogokat is két lábbal tiporja, s a titkos választásnál a jobb (polgári?) oldali képviselők szavazólapjait ellenőrzi. Emlékszünk: a bús képű lovag bajsza alól vakondokot kiált, de közben mindenkinek meg kell mutatnia hova is ikszelt. Hornék kitalálják, hogy bár bőven több mint 2/3-os többségük van, de ők 80 százalékhoz kötik a házszabály módosítást és 2/3-os ügyekben is egyeztet- getnek az ellenzékkel. Hááát... Viszont Orbán azt mondja: „...a parlament működik ellenzék nélkül is...”. S meg is mutatja: a hetenkénti ülésezés 3 hetenkénti lesz, az interpellációk (klasszikus ellenzéki műfaj a kormány tevékenységének ellenőrzésére) jelentős részében pedig hívei dadognak dicshimnuszokat vezérük tökéletességéről, sőt még a választ is elfogadják. A szegfűs-madarak oly nagyon segi- tőkészek, úgy balanszíroznak, hogy néha több támogatás jut a narancsplakátokról mosolygó polgármester városának mint egy-egy balos településnek. Ezzel szemben, akik most 4-es metrót ígérnek (ez ám a cinizmus), azok „bün- tiből” korábban leállították azt, sőt még gödröt is ajándékoztak a lázongó pöstieknek. De veres-EIeves sem járt ekkor jobban: Harrach atya beígérte a szociális otthon felújítását, de a kormány nem támogatta; kellett volna a felhőszakadások miatt címzett támogatás, de hát egy Narancs-köztásaságban nem ide jött a központi pénzecske, hanem Felcsútra (húszszor annyi). S most viszont négy év alatt annyi kiegészítés jött a kormánytól mint előtte 12 év alatt összesen. Az egyik oly „ügyes”, hogy szakembereket nevez ki, s később jön rá, hogy az információk, a tervezetek kiszivárognak. Az ellenzék olykor előbb tud az ügyetlen tervekről mint a „gazdáik”. Mert lehet, hogy nem is Nekik dolgoznak. Bezzeg a „többet mint kormány- váltás, kevesebb mint rendszerváltás” hirdetői! Kinevezik a pártpénztárnokot Apeh elnöknek, s később már kínos, de most újból fenyegetőzik: „... elvágom a torkát...”, pedig most nem is az Apeh szerverét buherálják meg. Az egyik mamlasz ugyan néha, de inkább bízom bennük, mint a - korábban még - fiatal demokratákban, mert mára már nemcsak, hogy nem fiatalok, de azt sem tudom demokraták-e? Az MSZP kiadványban publikáló joggal érez így, ám rögtön azt kérdezi: mi lehet a véleménye azoknak, akik egykoron szebb napokat élt pártjaik lesza- lámizását, tönkretételét voltak kénytelenek végignézni? Mert ugye több konzervatív, jobboldali, polgári értékrendet valló, vagy kereszténydemokrata elvek mentén szerveződött párt, politikus, s szavazóik csalódhattak. Igen. Én gyermekeimre gondolok, hogy ők szabadságban, biztonságban, demokráciában éljenek! Török Zsolt Mikola István, a „nemzet orvosa”: „... a mindenkori irányításnak, menedzsmentnek, hatalomnak korlátoznia kell az egyén parttalan szabadságvágyát. Ma... nem közösségek kellenek, hanem szinglikből összeálló hordák kellenek, és akkor már indul is az Andrássy úton a menet, a fiúk, a lányok nyakába fülbevalók, lufik, és szól a recsegő rádióban a zene, amit úgy hívnak, hogy techno.” Semjén Zsolt, a KDNP elnöke szerint elég volt a devianciából a meleg tisztességből és abból az értékrombolásból amit az SZDSZ művelt: itt az ideje annak, hogy egyszer s mindenkorra eltűnjenek a magyar politikai életből. ÉDES APRÓSÁG Egerben, a Tűzoltó téren Demeter Ferencnek volt „cukrászdája”, - vagyis egy kis fagylalt és süteményes üzlete -, ő viszont mindenféle híreszteléstől eltérően soha nem volt Demeter Ervin nagyapja. Szekeres Imre: „Mikola Orbán szinkrontolmácsa” Nem lehet voksvadászattá és pártpolitikai kampánykérdéssé silányitani a nemzet ügyét - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke. „A Fidesz kormányfőhelyettes-jelöltje az ellenzéki párt kongresszusán tett kijelentésével felrúgta azt a megállapodást, amelyet határon túli és a magyar- országi képviselők kötöttek 2005 szeptemberében, a kárpát-medencei magyar képviselők fórumán, miszerint a határon túli magyarság sorsának ügyét nem teszik kampánytémává” - közölte a politikus. Mikola István többek között arról beszélt: „ha négy évre nyerni tudnánk, és utána mondjuk az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden megoldódna”. A NEMZETKÖZI helyzet Egy olyan méretű országnak, mint a Magyar Köztársaság fontos politikai és gazdasági érdeke, hogy kiváló nemzetközi kapcsolatokat ápoljon. Elgondolkodtató, hogy mi szolgálja jobban a magyarok érdekeit, mert a diplomácia révén hazánk gazdasági szereplőinek, s polgárainak tudunk lehetőségeket teremteni. Mi hát a jobb? 1. Ha fogadja a Miniszterelnökünket az Amerikai Egyesült Államok elnöke George W. Bush, vagy ha nem nagyon tud bejutni hozzá 4 év alatt valaki? 2. Ha jó kapcsolatok révén ellátogat hozzánk Oroszországból Putyin elnök, s gazdasági megállapodásokkal kölcsönös előnyökhöz jutunk, vagy ha dacból 4 évig kerüljük legnagyobb energia-beszállítónk államelnökét? 3. Ha az EL) egyik vezető alakja: Tony Blair kemény, de korrekt tárgyalásokat követően baráti látogatásra érkezik hozzánk, vagy ha valakit meg sem látogat? 4. Ha gazdasági fejlődést eredményez Erdélyben a román-magyar közös kormányülés, békésen elérjük, hogy Szabadság szobrot avathatunk Aradon, vagy ha a határontúli magyarok között ellentétet szítunk, s csak szavakban állunk ki érdekeikért, s csak vok- saikra számítanánk? Átjöjjön EL SZAVAZNI ÁPRILIS 9-ÉN ÉS 23-Án! ADJA VOKSÁT DR. NAGY IMRÉRE ÉS AZ MSZP-RE!
