Heves megyei aprónyomtatványok 17/A

rosan összekapcsolódott a forradalommal és szabadságharc­cal. Ilyen volt Bugát Pál, Vahot Imre, Vachott Sándor, Bajza Jó­zsef, az aradi vértanú Török Ignác, Spetykó Gáspár, Schneé László, Gosztonyi János és nem utolsó sorban Almásy Pál, min­den idők legnagyobb gyöngyösi országgyűlési képviselője, aki házelnökként 1849. április 14-én a debreceni nagytemplom­ban kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. Nem véletlen te­hát, hogy 1848 emléke mélyen élt a gyöngyösiek szívében. A szabadságharc leverése után évtizedekig nem emlékezhettek meg a polgárok hőseikről. Az első engedélyezett ünnep 1882- ben a 34. évfordulón volt, amelyet a Kaszinó és a Társadalmi Kör tagjai szerveztek. 15-én délelőtt nagy tömeg gyűlt össze a város piacterén. A Kaszinó előtt felállított emelvényen Frey- burg Lajos őrnagy vezetésével megjelentek a „szabadságharc még élő bajnokai”, az egykori honvédek. A Himnusz és a sza­valatok elhangzása után a kb. 4-5000 főnyi tömeg a temetőbe indult, ahol megkoszorúzták Schulz Frigyes egykori honvéd­százados sírját, melyen „48 mécs lángja égett". A megemléke­zést követően az emberek a Himnuszt és a Szózatot énekelve visszatértek a városháza elé, ahol Himfy József, a szervező- bizottság elnöke felhívta a résztvevőket, hogy ezt követően minden évben ünnepeljék meg március 15-ét. Mint néhány régi felvétel is bizonyítja azt ezt követő esztendőkben is hatalmas tömegek gyűltek össze hol a városháza, hol a Kaszinó, később pedig az Országzászló előtt, hogy a dicső na­pokra emlékezzenek. Az 1910-es évektől külön csoport a Nemzeti Ünnepeket Rendező Egyesület szervezte az ese­ményt. A városban kiemelt figyelem és megbecsülés övezte a szabadságharc élő mártírjait. A 60. évfordulón még kilenc 48- as honvéd élt. Baltás Ferenc, Gyöngyös egykori főjegyzője, akit a tüzérekhez osztottak be, s részt vett a győri csatában. 1908- ban 78 éves volt. A 80 esztendős idősebb Bádonyi Pál, aki Eszterházy Pál zászlóaljában Bécs alatt küzdött meg a március

Next

/
Oldalképek
Tartalom