Heves megyei aprónyomtatványok 16/K
Tisztelet a Közönségnek! Idestova egy éve annak, hogy előreküldött „szálláscsinálója” vagyok a szeptemberben honfoglaló egri társulatnak. Ennyi idő is elég volt tapasztalnom a legfontosabbat: Egerben szeretik a színházat. Annyira szeretik, hogy komoly áldozatot képesek hozni érte: pénzt, s időt a törődésre. De talán nem mindenki egyformán gondolkodik erről. Hiszen vitát zárt le a döntés: kell a színház Egerben! Azt a vitát, legyen-e saját színházunk, azaz saját társulatunk. — Mert színház csak ott van, ahol nem átutazóban jelenik meg a színész, hanem ahol otthon van, ahol teremti az értéket. Köszönet ezért a cselekvőképes döntésért. Lesz tehát színházunk. De milyen lesz? Olyan, amilyet megteremtünk — együtt. Együtt: színház és közönsége. Induló színházunk szeretné megnyerni az Önök, a közönség rokonszenvét, felkelteni és megtartani a figyelmét; kiérdemelni szerető támogatását. Szeretné a közönség színházi igényeit kielégíteni, és ugyanakkor feladatának tartja, hogy újabb és újabb igényeket ébresszen. Használni akarunk, nem tündökölni. Komolyan vesszük feladatunkat, hogy tükröt tartsunk a világ, a társadalom és az egyén elé. Kortárs színház kívánunk lenni, azaz: nem kitérni a kor problémái elől, mondván, úgyis olyan sok bajunk van, felejtsük a bút, „kapcsolódjunk ki”, hanem válaszolni szándékozunk ezekre a kérdésekre, vitába szállni velük, tisztázni, hogy hol a helyünk, mi a feladatunk, kik vagyunk, mit akarunk? A művészet is mindig, s a színház leginkább. akkor is választ ad a kor kérdéseire, ha kitér előle. Az ilyen válasz azonban: rossz válasz. Szeretnénk jó kérdéseket feltenni, hogy jó válaszokat adhassunk. Közösen: az előadások és a közönség. A színház, persze nem oktatni akar, hanem játszani kíván. A játék a legfontosabb eleme. Játszani életet — halált, örömet — bánatot, szépet — rútat, igazat — hamisat. Játszani az Életet. A legcsodálatosabb dolog a színház: élet — játék. S van-e fontosabb, mint az életünk? A színház nélkülözhetetlen, mert a művészet nélkülözhetetlen. Minél nehezebb a sorsunk, annál nagyobb szükségünk van rá, hogy védjük az életünket. A színház segít megteremtenünk és megvédenünk emberi értékeinket. Ember voltunkat. Olyan színházat kívánunk létrehozni Egerben, amelyben az előadások világosan megfogalmazzák a humánumot, az erkölcsi értékeket, az ember méltóságát, a tisztaságot. Érzelgősségtől metes, érzelmes színházat kívánunk teremteni, indulatosat, dühöset, csúfolódót, felszabadultan kacagót, sőt hahotázót, röhögőt. Okoskodástól, nagyképű kioktatástól mentes, szellemi színházat kívánunk teremteni, szenvedélyeket kavaró- vitatkozót; szellemeset és szilárd meggyőződésűt. A mi színházunk sokféle arcú szeretne lenni, hiszen mindenkihez el akar jutni. Mindenki szeretetére szükségünk van, minden egri és Heves megyei nézőére. Most tesszük első lépéseinket. Fogjuk meg egymás kezét, hogy minél hamarabb biztosak legyenek a lépteink. Amikor köszöntőm Önöket, a vándorszínész Petőfi fohásza cseng bennem: „Pártolj, közönség ...” GÁLI LÁSZLÓ igazgató
