Heves megyei aprónyomtatványok 16/J

DANTE-SZIMFÖNIA

Liszt, aki fiatal korától fogva megkülönböztetett érdeklődést mutatott Dante költészete iránt, két nagyszabású alkotásban idézte fel az Isteni színjáték megrázó, mélyértelmű és magasztos gondolatait. A Dan- te-szonáta néven ismert nagyszabású zongorafantázia még az első élmények hatására született; a Dante- szimfónia viszont már egy olyan művész vallomása, aki, alkotóerejének teljében, érző társként tudja követni a költőt tűlvilági útjain.

Az I. tétel címe: A Pokol. Alapgondolata a teljes reménytelenség („Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!”), az elkárhozottak örök szenvedése, panaszos jajszavai, soha be nem teljesülő vágyai. Egy nyugalmasabbnak ható zenei gondolat Paolo és Francesca egykori szerelmét idézi; Liszt e résznél ezeket a sorokat írta a partitúrába: „Nincs nagyobb fájdalom, mint a nyomorúságban visszaemlékezni a boldog időkre.” A II. tétel címe: A Purgatórium. Alcíme:

Vision, azaz Látomás. A hangulat itt is feszültségekkel terhes, de már nem reménytelen. Zenei anyagában az első tétel néhány gondolata is megjelenik. Ilyen témán alapul a tétel középpontjában álló, az üdvösség utáni vágyódást kifejező fúga is. A III. tétel: Magnificat; a zenekar mellé itt szólószoprán és kétszólamú női kar társul, amely előbb a magasztaló ének egyik ősi gregorián zsoltárdallamából formált zenei anyagot énekli, majd a tétel végén, transzcendens, égi hatást érzékeltetve a „Hosanna, Halleluja” zárógondolatokat.

A BUDAPESTI MÁV SZIMFONIKUSOK. Alapító tagjai zene- értő, zeneszerető vasutasok voltak. Az eredetileg fúvós zenekar 1945 őszén szimfonikus zenekarrá alakult. Kezdetben elsősorban üzemi hangversenyeken népszerűsítették a klasz- szikusokat, de hamarosan országosan is ismertté váltak, sőt L;947-ben már Bécsben is felléptek. 1948-tól hét éven keresztül az országot járó Gördülő Opera társulatának zenekaraként Ls működtek. A zenekar művészi színvonala az évek folyamán igen szépen fejlődött. Szívesen vezényelték a legkiválóbb magyar és külföldi karmesterek. Szólistáik között is megtaláljuk a legjobbak nevét. Állandó szereplői az Országos Filharmónia budapesti és vidéki hangversenyeinek. Vendég- szereplések révén külföldön is számos elismerést szereztek.

TUSA ERZSÉBET zongoraművésznő a budapesti Zeneművészeti Főiskolán szerzett kitüntetéses zongoraművész-tanári diplomád. Díjat nyert a genfi Nemzetközi Zongoraversenyen, sikerrel hangversenyezett számos európai országban (Ausztria, Franciaország, NSZK stb.). Rendszeres szereplője hazai zenei életünknek is. Művészi teljesítményeiről a hazai és a külföldi kritika a legteljesebb elismerés hangján ír. 1968-ban Liszt-díjat kapott, 1979-ben az Érdemes Művész címmel tüntették ki.

MARK GORENSTEIN szovjet karmester, hegedűművész, 1946- ban született. A Moszkvai Nagy Színház, majd a Szovjetunió Állami Akadémiai Zenekarának tagja. Karmesterként fellépett hazája számos nagyvárosában.

1982-ben elismerő oklevelet szerzett az OSZSZSZK karmesterversenyén.

8