Heves megyei aprónyomtatványok 15/C

nem volt, s működésük négy éve alatt (1904—1908) a főváros több, nehezen megszerzett játékhelyén működtek, utolsó évüket vidéki színpadokon töltötték. Ök rendeztek először rendszeres munkáselőadásokat a fővárosban és vidéken. Műsorukon az akkor új, naturalista drámák javát mutatták be, hangoztatva, hogy minden darabnak megvan a maga stílusa, s ezért a társaság egyetlen irányhoz sem csatlakozott. Hatásuk még évtizedek után is érezhető volt színjátszásunkban.

A század első évtizedében honosodott meg a fővárosban a kabaré, nem az eredeti francia mintára (cabaret), hanem német közvetítés útján. Alapítója Kondor Ernő, legnagyobb egyénisége Nagy Endre volt. Műsorukon magas irodalmi és zenei értékű művek szerepeltek. Ady Endre, Szép Ernő, Ernőd Tamás, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Gábor Andor, Molnár Ferenc versei, prózái és jelenetei, Reinitz Béla, Szirmai Albert, Buday Dénes zeneszámai, mégpedig Steinhardt Géza, Rótt Sándor, Bo- ross Géza, Vidor Ferike, Medgyaszay Vilma, Kökény Ilona előadásában. A Bonbonniere nevű első kabarét hamarosan sok másik követte, nívósak, de mindegyik népszerű volt. A legismertebb közöttük Nagy Endre irodalmi és politikai kabaréja.

A Nemzeti Színházban Paulay Ede halála után (1894) erősen érződött a vezető egyéniség hiánya, s bár a kiváló művészek egész sora működik a színháznál — Pethes Imre, Űdry Árpád, Vízvári Mariska, Tasnády Ilona, s az első világháború első évében kezdi itt működését Bajor Gizi — a színház újabb föllendülését a két világháború közti időszakban,