Heves megyei aprónyomtatványok 15/B

BACH: d-moll concerto Bach orgonamuzsikájának három forrása volt; Buxtehude orgonaművei, Nicolas de Grigny francia mester munkái és Girolamo Frescobaldi művei, az itáliai mester népszerű és elterjedt formai újításai. Bach nagy tisztelője volt Vivaldi művészetének, számos témát, zenei formát kölcsönzött az olasz barokk egyik legnagyobb mesterétől. D-moll concer­tója egy ilyen átirat, amelyben megőrizte nemcsak a témákat, hanem a Vivaldi által kialakított új zenei formát, a concer- tót. Egy concerto (Viváldinál még concerto grosso) általá­ban három tételből áll, gyors-lassú-gyors tételek váltják egy­mást. Az I. tétel általában technikailag igényesebb, fantázia­vagy toccataszerű, a lassú tétel általában közismert egyházi dallamot vesz alapul, vagy egyetlen hangulat gazdag kibon­takozása. A III. tétel általában fúga, közjátékaiban ellenté­tes hangvételű a fúga témájához képest. MOZART: c-moll introductio, K. 396 Mozart szívesen és gyakran foglalkozott a templomokban felhangzó zenével, annak legkülönbözőbb formáival. 44 ún. templomi szonátát is írt, amelyekben az orgonán kívül vo­nós és fúvós hangszereket szólaltatott meg. C-moll introduc- tiója valószínűleg nagyobb lélegzetű zenei formát vezet be, de önállóan előadható. BELLINI: Sinfonia Vincenzo Bellini (1801—1835) Rossini és Donizetti mellett kora egyik legjelentősebb operaszerzője. Családjában sok muzsikus volt, köztük orgonisták is. ösztöndíjasként Nápolyban mint kitűnő cembalojátékos tett szert hírnévre, ebből az időszak­ból származik néhány cembalo- és orgonaműve. Bellini mu­zsikájára általánosan jellemző vonások itt is megtalálhatók, a nápolyi dallamosság, a finoman kezelt kromatika és a ha­gyományos zenei formákhoz való mesteri zeneszerzői találé­konysággal párosuló ragaszkodás. SOSZTAKOVICS—BRAUDO: Adagio Sosztakovics egyik legszebb lassú tételét dolgozta át orgonára Braudo, a szovjet orgonaiskola jelentős mestere és előadó- művésze. ELGAR: Allegro maestoso Edward Elgar (1857—1934) angol zeneszerző édesapja jelen­tékeny hírnévre tett szert mint templomi orgonista, fia kö­veti őt a londoni Szt. György-templom orgonistájának állá­sában. Elgar az új hangvételű angol zene egyik legjelentő­sebb úttörője, kedvenc műfajai az oratórium és kantáta, egyébként a zene minden műfajában jelentős műveket alko­tott. Orgonára írott művei közül nagy orgonaszonátája a leg­jelentősebb. BOSSI: g-moll scherzo Enrico Bossi (1861—1925) zenei tanulmányai befejeztével több évig a comói székesegyház orgonistája és karmestere volt. Kiváló orgonaművész volt. Magyarországon is többször ven­dégszerepeit. magyar témákat is átvett saját műveibe. Jelen­tős" tevékenységet fejtett ki mint pedagógus, zeneszerző és orgonaművész. FRANCK: A-dúr fantázia A modern francia orgonamuzsika megteremtője César Franck (1822—1890), az új francia zenei nyelv úttörője életének utolsó alkotói korszakában három nagy lélegzetű orgonafantáziát komponált. A vezető dallam általában koráltéma, ennek va­riációs feldolgozását szabad fantázia, majd fúga követi. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom