Heves megyei aprónyomtatványok 14/C

triószonátákban érvényesül. A triószonáta fogalma itt természetesen nem a hangszerelésre hanem a több (3) szólamban való egyenrangú kidolgozására vonatkozik a zenei anyagnak. Ez a műfaj Bachnál több olyan barokk szerkezeti elemet olvaszt magába, amely a concertók-concerto grossók, templomi, illetve kamaraszonáták szerkezetében található. A C-dúr triószonáta sorrendben az ötödik a hat szonáta közül, háromtételes. Az I. tétel Allegro — toccatára emlékeztető technikájú tétel, a II. tétel Largo — Bach végtelen folyandárdallamait jellegzetes lírai fordulatokkal és az énektechnikából ismert da capo-szerke- zettei gazdagodik. A III. tétel Allegro a korabeli hangszeres irodalom zárótételeihez hasonlóan kötött, páros ritmusú, friss lendületű tétel.

Katalán népdalok a XVII. századból.

Az elhangzó művek — katalán dallamok feldolgozásai a legkülönbözőbb korokból. Az ismert feldolgozások között Pablo Casals neve és munkája is szerepel. Közös tárgya a feldolgozott dallamoknak, hogy valamennyi a népi és egyházi karácsonyi ünnepkörben szólal meg, tehát egyszerűen karácsonyi, népi és egyházi dalok szólalnak meg a Budapesti Madrigálkórus előadásában.

LISZT: Látomások a Sixtusi kápolnában

1865-ben született Liszt orgonaműve, amelyben Al_ legri Miserere c. motettájának és Mozart Ave verum corpus-ának témáit dolgozza fel. A mű ajánlása Alexander Wilhelm Gotschalgnak szól.

MOZART: Ave verum corpus, K. 618 — Motetta

1791-ben komponálta Mozart motettáját négyszólamú vegyeskarra, illetve énekhangra, két hegedű, mély. hegedű, nagybőgő és orgonára. A motetta ilyen megfogalmazása a Mozart által kedvelt templomi szonáta és a tisztán énekes műfaj egybeolvasztása. Feltehetően a badeni egyházi karnagy Anton Stoll kérésének tett elegt Mozart, akinek egyházzenei műveit Anton Stoll igen gyakran vezényelte és több bemutató is az ő nevéhez fűződik. A klasszikus egyházi zene egyik remekműve gyakorlatilag egy zenébe átültetett rövid szövegrész a mise szövegéből.

MESSIAEN: Orgonadarabok

Olivier Messiaen (1908—) az új francia zeneszerző nemzedék jelentős képviselője, a „Fiatal Franciaország” zenészcsoportjának megalakítója. Dupré és Duka tanítványaként végzett a párizsi Conservatoire-ban. A XX. század valamennyi zenei újítását magáévá téve a természet hangjainak beillesztésére tér át elsősorban zenekari műveiben. Orgonamuzsikája jellegezete- sen egyéni, új hangzási effektusok, harmóniai összefüggések érdeklik, ezek kissé háttérbe szorítják ritmikai változatosságát muzsikájának. Újításai olyan je_ lentősek, mint nagy elődjéé César Francké, aki tudott és mert új zenei nyelvet teremteni a több évszázados hagyományok ellenére. Messiaen orgonaműveinek témái általában gregorián dallamok, a szerző felújítja és egybeolvasztja századunk nyelvét a kétezer éves dallamok fordulataival, hangvételével és szellemével.

41