Heves megyei aprónyomtatványok 14/B

Az egriek „Líceumnak" nevezik a tanárképző főiskola anyaépületét, Magyar- ország legmonumentálisabb barokk építészeti emlékét.

A későbarokk (copf) stílus jegyeit viselő, 1765—85 között épült remekbeszabott épületet Eszterházy Károly készítette el, Fellner Jakab tervei alapján. Egyetemnek szánták; itt működött volna a matematika-oktatással is bővült bölcsészeti fakultás, a teológiai, jogi és orvosi kar.

A hatalmas épületben három nagy termet helyeztek el; a négyzet alakú építmény negyedik terme helyett csillagászati torony készült. A termek egyike könyvtár, amely az egyetemi oktatás céljait kívánta szolgálni egykor. Megnyitásakor (1973) a kötetek száma 20 000 volt, ma 92 000. Ebből 30 középkori kódex, 92 ősnyomtatvány és 1500 XVI-XX. századi kézirat. A könyvtár mennyezetfreskóját — amely a tridenti zsinatot ábrázolja — Kracker János Lukács és Zách József festette. A napjainkban szintén könyvtári célokat szolgáló kápolna gyönyörű freskója Franz Anton Maul- bertsch művészetét dicséri. A vizsgateremnek épült Díszterem freskója szintén épen maradt, restaurálására mindmáig nem volt szükség. A Magyar Televízió elnöke fogadásának színhelyéül szolgáló Díszterem freskója Franz Sigrist alkotása; a tervezett egyetem négy fakultását ábrázolja

Az épület keleti szárnyán helyezkedik el a csillagászati torony, amelynek berendezése Hell Miksa magyar származású bécsi tudós nevéhez fűződik. A toronyban ma csillagászati múzeum és a messze földön ismert Specula fogadja a látogatókat, mint idegenforgalmi érdekesség. A Specula optikai berendezése „egyenes közvetítésben" mutatja be a látnivalókban gazdag, kedves várost, Egert.

A „Líceum" épületével kapcsolatos egyetemi elgondolásokból sajnos nem lehetett valóság, de falai között 1948-ig működött jogakadémia, elemi iskola, kereskedelmi és tanítóképző. 1949-ben költözött ide az általános iskolai tanárokat képző főiskola.