Heves megyei aprónyomtatványok 13/O

A G R t A ’77

AGKIA ’77

A SZÉP MAGYAR KOMÉDIA szereplői:

KONCZ GÁBOR PÉCSI ILDIKÓ

VOITH ÁGI

BÁNFFY GYÖRGY érdemes művész

BENCZE ILONA SZACSVAY LÁSZLÓ

A LŰDAS MATYI szereplői:

BODROGI GYULA érdemes művész

SZÉLES ANNA KANALAS LÁSZLÓ

MAROS GÁBOR

AGÁRDI GÁBOR érdemes művész

PATAKI ERZSÉBET fh.

Bán, János, Dörner György, Földi László, Fraut Edit, Gáspár Sándor, Görbe Nóra, Jakab Csaba, Kováts Béla, Kováts Krisztina, Leviczki Klára, Pap Vera, Szűr Mari, Tomanek Gábor.

Közreműködik a TOLCSVAY EGYÜTTES

Díszlet:

RAJKAI GYÖRGY

érdemes művész

Jelmez:

BORSI ZSUZSA

Asszisztens: HALASI IMRE GALAMB SÁNDOR

Zene:

TOLCSVAY LÁSZLÓ TOLCSVAY BÉLA

Dalszöveg: BRÓDY JÁNOS

Koreográfia: GESZLER GYÖRGY

Rendezte:

ROMHÄNYI LÄSZLÖ

Az AGRIAI JÁTÉKSZÍN eddigi bemutatói:

1975: prof. Szentes Regináid: ANDRÁS KOVÁCS KIRÁLYSÁGA (1780) 1976: Heltai Gáspár: MAGYAR DEKAMERON (Ponciánus históriája, 1572) Az idei nyáron újabb színháztörténeti érdekesség színhelye az egri vár gótikus palotája.

Az AGRIAI JÁTÉKSZÍN bemutatja a

Szép magyar komédia

c. művét, a magyar reneszánsz költőóriásnak, Gyarmathy BALASSI BÁ- LINT-nak egyetlen drámáját.

Balassi éveken keresztül katonáskodott az egri várban, ott, ahol megidézzük varázslatosan szép játékát. A SZÉP MAGYAR KOMÉDIÁ-ban mintha a „Szentivánéji álom” c. Shakespeare dráma hírneves erdeje elevenedne meg. A mű cselekménye egyszerű: egy fiatal szerelmespár az álnok barát ügyeskedése folytán elszakad egymástól. Tíz esztendőn keresztül keresik, kutatják egymást, míg végül a félreértések tisztázódnak, és a boldog szerelmesek újra találkoznak.

Balassi Bálint a győzedelmeskedő szerelmet énekli meg komédiájában. Hűség és hűtlenség, álnokság, csalárdság, testi és lelki szerelem, barátság, szenvedély, hit és hitetlenség — ez a Balassi-mű bonyodalmának alapja.

A játékhoz méltó környezet, az ékes magyar nyelv a neves színészek tolmácsolásában igazi élményt ígér nézőinek.

Esténk második darabja a

Lő das ß/latyi

Fazekas elbeszélő műve a magyar irodalom egyik közismert remeke. BALOG ISTVÁN vándorszínész 1838-ban komédiát írt belőle. Matyi lusta, dologkerülő, mihaszna suhanc, akit Döbrögi, a rettegett kényúr deresre húzat. Megszégyeníti. Matyi bosszút esküszik: háromszor adja vissza a verést. Döbrögi hatalmának teljes erejével védekezik az ígéret beteljesedése ellen, de Matyi szorgalommal, sok tanulással és tudással túljár a rettegett kényúr eszén: kamatostól visszaadja a verést.

Költészet és humor. Bőven jut belőle kinek-kinek ízlése, hangulata szerint az AGRIAI JÁTÉKSZÍN idei bemutatóján.