Heves megyei aprónyomtatványok 13/M

A HEVES MEGYEI MÜZEUMOK IGAZGATÓSÁGA, HEVES MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZÖS RENDEZÉSÉBEN

Mónus Ferenc

fazekas,

a népművészet mestere kiállítása

A tárlatot 1979. július 12-én, 16 órakor,

DR. DÖMÖTÖR JÁNOS

művészettörténész,

hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója nyitja meg

Megtekinthető:

1979. július 12-től július 23-ig, hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig

— Korunk művelődéstörténeti ténye, jellemzője a népművészet újjászületése, reneszánsza. Vannak, akik bizonyos lekicsinylő ízzel, a népművészet divatba jöttéről beszélnek. Akár így, akár úgy fogalmazunk azonban, a jelenség létezik és miután nem divatdiktátorok kezdeményezésére bontakozott ki az okokra is érdemes odafigyelnünk.

— TJjjászületett a népművészet, mert a korszerű lakáskultúrában, az anyag szépségét tisztelő bútorokkal, textilekkel jól együtt él a népművészet egyszerű, tömör, tiszta világa. Ezenkívül nagyon elgépiesedett világunkban, ahol lassan már a levegőt is gépek készítik számunkra, az emberi kéz nyoma, az alkotó, alakító tevékenység esetlegessége, netán olykori esetlensége is old, vonz és emberivé teszi szűkebb világunkat, környezetünket.

— Mónus Ferenc azonban — sokakkal ellentétben •— nem ezek miatt, hanem családi hagyományokból választotta a fazekas-népművész életutat. A fazekas apa példája mellett munkásságának, művészetének iránymutatója, meghatározója az a rendkívüli gazdag népi kerámiai örökség, mely városában, Hódmezővásárhelyen több évszázados múltra tekint vissza. Emiatt nem meglepő az a hűség, az a népművészettel való teljes azonosulás, amellyel edényeit alakítja, készíti. Az elődök iránti megbecsüléssel ragaszkodik a régi edényfajtákhoz és teremti újjá a hagyomány tiszta forrásának formáit, színeit, díszítőmotívumait. Vásárhelyen általánosan elterjedten tálasoknak is nevezték a fazekasokat. Ezért Mónus Ferenc választékában is a leggazdagabb a tálak, tányérok együttese. Ezenkívül a bütykösök, butellák, Miska-kancsók, tükrök adják munkássága egyéb területét. Az egyszerű, tömör formákon őrzi az eredeti zöld, barna mázakat és a csúcsi ,,porcelánosok'' fehér alapon kék mintáit is. írókájából könnyed mozgalmassággal, ízességgel, bájjal kerülnek az edényekre a madár-, kakas-, hal- és a stilizált növény-, levélmotívumok. Miután szervesen folytatja a népművészet világát, nem is tervezi edényeit, azok önkifejezésének természetes megnyilatkozásai. A folytatás mellett azonban tovább is lép akkor, amikor egyes edényei a méretek változtatásával, nagyobbításával önálló belső térdíszítő elemekké válnak. Múlt és jelen, népünk alkotó erejének gazdagsága és a mai népművész tehetsége így ötvöződnek egybe a kiállítás anyagában, adnak hírt élő hagyományról a tárlatlátogatóinak és lesznek máról szóló üzenetté a jövő számára.

DÖMÖTÖR JÁNOS