Heves megyei aprónyomtatványok 13/L

HAYDN: g-inoll (Reiter) vonósnégyes, op. 74. No. 3

1793-ban Haydn hat vonósnégyest írt Apponyi grófnak. Az op. 71 és 74 három-három vonósnégyest tartalmaz, ezek közül az utolsó az ún. „Reiterquartett”. Az I. tételt (Allegro) nyolc élőkével díszített unisono hang vezeti be, majd triolás menetű motívumokból szerkesztett két témacsoportból alakítja ki a szerző a szonátaformát. A

II., lírai hangvételű tétel (Largo assai) egyike Haydn legszebb költői vallomásainak, fátyol derengésben árad az elmélyült gondolatokban gazdag dallam. A III. tétel (Allegro) menüettje a Haydn-nál szokásos, kissé darabosabb tánctétel, triója azonban telítve van érdekes harmóniai megoldásokkal. A IV. tétel (Allegro con brio) lovagló-ritmusú témája adta meg a vonósnégyes nevét, a nagyméretű rondószonáta a mester érett stílusának jellegzetességeit hordozza.

MENDELSSOHN: Esz-dúr vonósnégyes, op. 44. No. 3

1838-ban három vonósnégyesből álló opust jelentet meg Mendelssohn. Az utolsó, Esz-dúr vonósnégyes egy olyan romantikus mester alkotása, akit nem kötnek a műfaj keretei, szabadon hagyja magát sodortatni pillanatnyi érzelmeivel. A vonósnégyes-irodalom előző nagy mesterei — Mozart, Haydn, Beethoven, Schubert — mély gondolatokkal tudták kitölteni a műfaj kereteit. Az I. tételben pregnáns tematikai ellentét adja meg a feszültséget, amelyet rendkívül nagyméretű kidolgozási rész követ. A II. tétel (Scherzo) 6/8-os ritmusa és zenéje Mendelssohn tündérvilágába vezet el, amelynek hangulata annyira ismerős mindenki számára a Szentivánéji álom színpadi kísérőzenéjéből. A III. tétel (Adagio) Mendelssohn kedvenc kis dalformájának vonósokra transzponált klasszikus lírai dalban megfogalmazott bensőséges muzsikája. A IV. tétel (Molto allegro con fuoco) témái a tétel végén himnikus kiteljesedésben szólalnak meg, a romantikus dallamfejlesztés és a szinte zenekari méreteket öltő finálé nagyszerű megfogalmazása.

DOHNÁNYI: c-moll zongoraötös, op. 1

1896-ben, még főiskolai évei alatt komponálta Doh- nányi c-moll zongoraötösét meglepően érett zeneszerzői eszközökkel. Az I. tétel (Allegro) muzsikája gazdag érzelemteli dallamokban. A II. tétel (Scherzo) Brahms zenéjének hatását juttatja kifejezésre. A III. tétel (Adagio quasi andante) a mélyhegedű szólójával indul, témája végtelen panaszos hangú dallam, amely a tétel végére deklamáló erővel izzik. A IV. tétel (Allegro ani- mato) rondóformában íródott, izgatott, drámai erejű zenéjében a tétel végén az I. tétel főtémájának dúr változata csendül fel.

38