Heves megyei aprónyomtatványok 13/L

Dietrich Buxtehude (1637—1707) a német orgona­muzsika egyik legjelentősebb alakja. Bach 1705-ben Lübeckben hallgatja orgona játékát, 1703-ban Händel és Mattheson látogatják meg a nagyhírű orgonaművész és zeneszerző templomi hangversenyeit. Orgonaművei­ben még nem alakul ki véglegesen a bachi zenei forma. Buxtehude prelúdiuma és fúgája több kis szakaszból áll; két szakasz bevezetés (prelúdium) után két fúga következik, majd egy terjedelmes zárórész, amelyben egy kétütemes téma tizenkét változata hangzik el. BUXTEHUDE: g-moll prelúdium és fúga PASQUINI: Pastorale Bernardo Pasquini (1637— 1710) kiváló orgonaművész és zeneszerző volt. A római Santa Maria Maggiore, Borghese herceg, majd Krisztina svéd királynő udvari orgonaművészeként tevékenykedik. Orgonaműveiben nagy elődje Frescobaldi hagyományait fejleszti tovább. CABANILLES: Battala imperial Juan Jósé Cabanilles (1644- 1712) a spanyol zene korai nagy mesterének Jacopo de la Torre-nak volt tanít­ványa. Ót követi a valenciai katedrális orgonista állásá­ban. Rendkívül nagyszámú orgonaműveit századunk 30-as évei óta rendezik folyamatosan sajtó alá. FAURÉ: Ária a Requiemből. SAINT-SAENS: A ve Maria A múlt század két nagy francia mesterének vokális stílusa lényegesen különbözik az olasz vagy német iskola stílusától. Fauré nagy lélegzetű Requiemjének áriája egy új vokális stílus jellegzetességeit hordozza. Fauré egyébként kora egyik legjelentősebb dalszerzője is. Saint-Säens Ave Maria-ja az egyházi vokális hagyomá­nyokban gazdag francia zene és a jellegzetes francia későromantika modorában íródott. BACH: e-moll prelúdium és fúga, BWV 533 Valószínűleg a fiatal Bach műve az e-moll prelúdium és fúga, de harmóniai merészsége és szigorú formaépít­kezése miatt a kései orgonaművek közé sorolják a kuta­tók. A méltóságteljes, ünnepélyes hangulatéi prelúdium zenei anyagából alakítja ki a szerző a fúga témáját, amely nagyvonalú szerkesztésével vívta ki magának utólag a ,,katedrális” jelzőt. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom