Heves megyei aprónyomtatványok 13/I

Bach kantátáiban önálló zenekari számként szerepelnek az úgynevezett sinfoniák, amelyek a kor szokása szerint egyszerű zenei formában (olasz vagy francia nyitány), látták el az átvezetőrész feladatát az áriák illetve a kórusszámok között.

BACH: Két D-dúr sinfonia a 29. és 169. kantátából

HÄNDEL: F-dúr orgonaverseny, op. 4. No. 5

1735 és 1751 között keletkeztek Händel orgonaversenyei. Az F-dúr orgonaverseny feltehetően egy korábbi fuvola-cembalo szonáta átirata. A négytételes barokk versenymű (I. Larghetto, II. Allegro, III. Álla Sici- liana, IV. Presto) zenei szépségei és technikai igényei komoly művészi feladatot rónak az előadóra.

MOZART: G-dúr és C-dúr templomi szonáták

Kis hangszeregyüttesre íródtak Mozart templomi szonátái, valószínűleg alkalmi megrendeléseknek tett eleget a szerző. A mise hagyományos Glória és Credo tételei között hangzottak el a templomi szonáták, önálló hangszeres betétszámként.

MENDELSSOHN: B-dúr szonáta, op. 65. No. 4.

1844—45-ben írta Mendelssohn orgonaszonátákból álló ciklusát, amelyet mind Robert Schumann, mind a korabeli kritika nagy tetszéssel fogadott. Mendelssohn orgonaműveinek megírására Bach hatalmas életművének hatására vállalkozott, hiszen az ő nevéhez fűződik a Máthé-passió bemutatása. A négytételes, nagylélegzetű romantikus B-dúr szonáta Mendelssohn érzelmi világának magasrendű művészi-zenei megnyilatkozása. A szerző a zárótételben hősies pátosszal idézi a barokk mesterek monumentális hanghatásokban gazdag orgonamuzsikáját. (I. Allegro con brio, II. Andante religioso, III. Allegretto, IV. Allegro maestoso e vivace).

BRIXI: D-dúr orgonaverseny

Frantisek Xaver Brixi (1732—1771) zenéje a hazai zenei tradíciókból nőtt ki. Több mint 440 mű fűződik nevéhez, ezeknek java része egyházzenei alkotás, öt orgonaversenyt írt, zenéjének jellemző vonásai a cseh népzene erőteljes jelenléte, és a klasszicizmust közvetlenül megelőző mannheimi stílus szabatos alkalmazása.

36