Heves megyei aprónyomtatványok 13/I

CSERMÁK: A haza szeretete Csermák Antal György (1744—1822) a verbunkos stí­lus legjelentősebb képviselője Bihari és Lavotta mel­lett. Hangszeres muzsikájában a bécsi klasszikus zene törvényeit és a magyar verbunkos stílus elemeit öt­vözi egységes zenei nyelvvé. Művének teljes címe: Az intézett veszedelem vagy a haza szeretete (Magyar tábori ábránd négy vonós hangszerre). Zenéje prog­ramzene, amelynek kilenc tételét a következőképpen részletezte a korabeli műsor: a) tűnődés a hazát fe­nyegető veszély fölött, b) biztatás majd élénkülés, c) kétkedés a kedvező eredmény felől, majd bizalom a magyar hadsereg vitézségében, d) ölelkezés s derült­ség, e) magyar, rumén és szláv tánc, f) pihenés, majd toborzó tánc, g) gyülekezés az ütközetre, h) futárok érkeznék dob- s trombitaszó között győzelmi hírrel, mire vidám zene inti a tábort indulóra”. A mű meg­jelentetése és zenekari változatának elkészítése 1963- ban történt. HAYDN: D-dúr zongoraverseny, op. 21 (Hob. XVIIí.. 11.) 1784-ben jelent meg Haydn legnépszerűbb zongora- versenye. A háromtételes versenymű igényes technikai felkészültséget kíván az előadótól. Az 1^ tétel (Vivace) szonátaformában íródott, a II. tétel (Un poco Adagio) a szólóhangszer és a zenekar bensőséges párbeszéde. A III. tétel (Rondo all’Ungarese, Allegro assai) „ma­gyar muzsikájában” a verbunkos stílus mesteri alkal­mazását két moll-epizód szakítja meg, hogy annál na­gyobb lendülettel érhessen véget a népszerű zongo­raverseny. STAMITZ: C-dúr zenekari kvartett (C-dúr, op. 4 No 1) Karel Stamiitz (1745—1801) a bécsi klasszicizmust meg­előző úgynevezett „mannheimi iskola és stílus” leg­jelentősebb mestere. Apja, az iskola megalapítója gondos zenei nevelést adott fiának, aki jelentős brá­csa és viola d’amore művészként hangversenykörút- tal járta be Európa jelentős zenei központjait. 2 operája, kb. 80 szimfóniája, számos verseny- és ka­marazeneműve előkészíti Haydn és Mozart zenei stí­lusát. Háromtételes kvartettje könnyed, fordulatos, szellemes muzsika. Az I. tételben (Allegro assai) köny- nyed, vidám zene, a II. tételben (Andante di molto) olaszos édességgel daloló szerenádmuzsika, a III. té­telben (Poco presto) 6/'8-os ún. n. „siciliano”-ritmus- ban ringatózó pezsgő finálé szólal meg. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom