Heves megyei aprónyomtatványok 13/E
Kohán György ébresztése HATVANI GALÉRIA Művelődési Központ, Horváth Mihály utca 10. Kohán György Kossuth-díjas festőművész emlékkiállítása Ezekben a hetekben, halálának tízéves évfordulója alkalmából többfelé művei bemutatásával, előadásokkal emlékeznek Kohán György Kossuth- díjas festőművészre. Életútja az apa gyulavári uradalmi kovácsműhelyétől súlyos évekkel, fájdalmas szakaszokkal átszőtten ívelt a kissé későn érkezett országos elismerésig. Az izzó anyagot formáló, alakító első élményekhez a szakmai ismeretek megszerzése után az európai művészet forrásaival és a kor pezsgő, forrongó művészetével való találkozás következett. Ritka tehetségének a Művészeti Lexikon szerkesztője által történt korai felismerését (a 25 éves Kohán már címszó ebben a kiadványban), az 50-es években, több mint fél évtizedes érthetetlen némaság követte. A tisztult politikai és művészeti légkör meghozta számára az 1959-es műcsarnoki kiállítást, majd, mintha érezte volna a társadalmi vezetés, hogy törlesztenie kell, két Munkácsy-díjat is. Magyar nemzeti galériabeli, addig sehol be nem mutatott 220 műve reveláció erejével hatott, és nem maradt el népünk legmagasabb művészeti elismerése sem, melynek azonban már súlyos betegségével folytatott küzdelmében alig tudott örülni. Ezek életútja főbb lexikális tömörségű kilométerkövei. Művészetének gyökereit, forrását keresve, az alföldi realisták, a mexikói monumentális festészet és az École de Paris egyként eszünkbe juthatnak. Tágabban pedig vonzódott Beethoven, Bartók műveihez, és nem múló hatást gyakoroltak rá a klasszikus görög tragédiák is. Tornyai és társai örökségeként, mélységes tájszeretetét és humánumát érezzük műveiben. Közösségi gondolkodása és feszítő ereje, monumentalitása siqueirosi és rive- rai reminiszcenciákat támaszthatnak. Részletekből építkező, analitikus megoldása, színdinamikája francia festészeti eredményeket hasznosít. Mindez azonban kivételes tehetsége, alkotó ereje tégelyében egyéni, koháni életművé ötvöződött. Mindegy, hogy tájat, kis házat, szobabelsőt, csendéletet, vagy arcot, emberi alakot festett, vagy rajzolt, művészetének egyéni értékei mindig jelen vannak, érvényesülnek. Egyetlen kőedény kancsóval drámaian, erőteljesen, megrázóan szól életről, sorsról. Közösségi gondjai között a háború és béke foglalkoztatják legmélyebben. E gondolatkörben alkotta meg, sajnos csak kartonon, hatalmas művét, A háború emlékét, a magyar Guernicát. Robusztussága, drámai ereje, belső feszültsége, dinamizmusa csak grafikái egy részében oldódott ,,a játszani is engedd” könnyebb, felszabadult világává. A koháni életmű ezekben az években válik igazán közkinccsé, jut el mind szélesebb körben művei címzettjeihez. Indokolt, hogy a Hatvani Galéria, mely elsődlegesen a realista törekvések támogatását, propagálását tűzte zászlójára, részt vállalt e szép és nemes feladatból. DÖMÖTÖR JÁNOS
