Heves megyei aprónyomtatványok 13/B

A közelmúltban elhunyt Kondor Be­la az ötvenes-hatvanas évek képzőművé­szetének egyik legnagyobb alakja volt. Pá­lyája olyan dinamikusan indult, hogy gra­fikai munkásságával egyszerre iskolát te­remtett. Tehetségének természete és mű­vészi felfogása egyaránt egyedülálló ko­runkban: teljességre való törekvés, mo­ralizáló hajlam, szimbólumteremtő képes­sége, a lét alapvető kérdéseivel való bir­kózása, teljesen eredeti művészi formák, egyéni stílus megteremtésére predeszti­nálták. Ikonszerű táblaképei, nagyméretű szimbolikus festményei mellett életművé­nek zömét gazdag asszociációkat sugalló, poétikus grafikái alkotják, közöttük Ma­dách, Hemingway, Blake műveihez ké­szült számos kitűnő illusztráció. Dekoratív pannója díszíti a margitszigeti Nagyszállót. 1964-ben a tokiói grafikai biennale díját nyerte, 1968-ban részt vett a Velencei Biennálén. 1972-ben halt meg, 41 éves korában. A mindenség zsinórpadlásán játszott. . . törvénytudó ujjaira tekerte a kusza arcokat, a kusza kerteket, rajzlapra hívott poklot, háborút, az apokalipszis csőköreit, hogy ceruzájával leszúrja őket, hogy végül béke, forma, rend legyen, holtakkal bevetett műtermében, a Földön, melyről most hártyavékony szárnyakon elröpült — — — — Zelk Zoltán: Kondor Béla (részlet) Révai E/GY Meghívó

Next

/
Oldalképek
Tartalom