Heves megyei aprónyomtatványok 13/A

EURIPIDÉSZ (i. e. 480-406) Állítólap gyümölcsöskofa fia volt, aki korábban ökölvívónak, később filozó­fiatanárnak készült, majd Athén sok botrányt kava­ró, a nézők körében leg­népszerűbb tragédiaköltője lett. Ha most, két és fél ezer évvel később sok közös vo­nást is érzünk benne és elődeiben —, hiszen ő is kórusdrámákat írt, ő is a görög hitrege mondáit dol­gozta fel, a dialógusok ja­va része nála is hatos jam- bus —•, a kortársak kizáró­lag a különbséget érezték. Euripidész istenei és fél­istenei az athéni utca, a pireusi kikötő nyelvén be­szélnek. Itt van aztán az euripidészi kórus. Valójá­ban nincs szüksége kórus­ra, de a forma kötelező volt. Nála tehát a kórus nem egyéb, mint az egyes részeket elválasztó betét­dal. Euripidész nem tartja tiszteletben a mítoszt, me­lyet feldolgoz. Az ő szá­mára a mitológia már csak témavilág és jelképrend­szer, nem hit. Nála az em­ber nemcsak szüntelen szo­rongó bizonytalanságban él, de merőben tehetetlen a váratlanul jelentkező külső erőkkel szemben. És ugyan­ez az ember tehetetlen bábja saját, belülről irá­nyító ösztöneinek, szenve­délyeinek, indulatainak is. Ugyanakkor az ő számára nincs egyéb valóság, csak ez a szinte reménytelenül tehetetlen, bár folyvást cselekvő ember. Itt nin­csenek istenek, nincs érvé­nyes társadalmi erkölcs, nincs maradandó érték, csak az ember, mint min­dennek a mértéke. Ezt a reménytelen, de közben egyértelműen hu­manista szemléletet Euri­pidész egyrészt osztályától hozta, másrészt bölcseleti érdeklődésétől kapta. A szabad szegények, az antik proletárok mélységéből emelkedett a költészet ma­gasságába ... Jó kétezer évig nemcsak a drámairo­dalom legjobb pszicholó­gusa, hanem előtte jár a nagyon lassan születő lé­lektan tudományának is. Nyolcvannyolc tragédiát írt, ezek közül tizenhét épen, vagy alig töredéke­sen maradt ránk. Tehát őt játszották legtöbbet.. . HEGEDŰS: Kecskeének EURIPIDÉSZ IIH K AIIÉ Dráma Fordította: Horváth I. Károly Szereplők: | Kovács Mária I Jászai-díjas Hekabé .......................................................... [ érdemes művész I Demeter Hedvig l Jászai-díjas Polüxené .......................................................... Fehér Ildikó Odüsszeusz .................................................. Verebes István Talthübiosz .................................................. Somló Ferenc Jászai-díjas Agamemnón .................................................. Simon György Jászai-díjas Polümésztór .................................................. Fehér Tibor Jászai-díjas Polüdórosz árnya ......................................... Milviusz Andrea A trójai nők kara: Zoltán Sára, Horváth Zsuzsa, Ötvös Éva, Legeza Magdolna, Bus Erika Rendezte: SZŰCS JÁNOS EURIPIDÉSZ ÉI E k TII A Dráma Fordította: Devecseri Gábor Szereplők: Földmíves Elektra ... Oresztész Püladész . Aggastyán Klütaimnésztra Hunyadkürti István Martin Márta Blaskó Péter M. Szilágyi Lajos ! Somló István Csapó János Demeter Hedvig Jászai-díjas Verebes István Kosztár ................................................. A mükénéi szüzek kara: Zoltán Sára, Milviusz Andrea, Horváth Zsuzsa, Bus Erika, Legeza Magdolna, Ötvös Éva Rendezte: ILLÉS ISTVÁN Díszlettervező: Vayer Tamás m. v., Balázs Béla-díjas Jelmeztervező: Vágvölgyi Ilona m. v. (Hekabé) és Poós Éva m. v. (Elektra) Kísérőzenéjét szerezte: Székely Iván Zenei munkatárs: Kalmár Péter Mozgáskompozíció: Kricskovics Antal m. v., Erkel-díjas asszisztense: Füsti Molnár Ágota Rendezőasszisztensek: Balogh Erzsébet és Matus Judit A címoldal és a belső illusztráció Feledy Gyula kétszeres Munkácsy- díjas grafikusművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének munkája A Miskolci Nemzeti Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház műsorismertetője. Szerkesztette Siklósi László, felelős kiadó Sallós Gábor. Borsodi Nyomda 77 1519 2500 — F. v.: Szemes István

Next

/
Oldalképek
Tartalom