Heves megyei aprónyomtatványok 12/G

W; ^-a "

írni a Míkszáth-műből, de nem volt rá képes. Keserű ember keserű vígjáteKa ez, szinte erőszakosan optimista befejezéssel. Szándéka szerint ugyanis a darab befejezteKor megszűnik minden, aminek a darab elején tanúi vagyunk.

A fiatal király örököl egy szét- züllött államot. Felveszi ez el - len a züllés ellen a küzdelmet. Mindaddig sikerül, míg a fiatalságából fakadó gonddal nem találkozik: a nővel. Királyka

még, amikor a nyakába szakad a hatalom.

Mátyás előtt két lehetőség nyílik. Ha a három nő közül — látszólag véletlenül — nem éppen azzal (a Szőkével) találkozik, akkor elzüllik, csatlakozik az országos zülléshez. A másik út, hogy ráébredjen ennek kapcsán arra, hogy neki ehhez a nagy, közös orgiához, amelyben az ország él, nincs semmi köze. Lásztólag véletlen az is, hogy a

király az utóbbi utat kénytelen választani. A királyt ugyanis vezetik erre az útra.

— Miről szól maga a darab?

— Nekem a darab a következőkről szól: az emberi kapcsolatokban mindig csak két ember között határozható meg egy-egy ember milyensége.

— Trés laciunt collegium?

— Igen, akkor már másfajta szerepet vállalok fel. Lehet, hogy a bal oldali szomszédommal gonosz vagyok, a másikkal barátságos. Ennek a „vígjátéknak" van egy mélypszichológiai vonulata, amelyben egy ember — adott esetben a király — rá kell ébredjen az igazi hivatására. A nagyobb társadalom ugFérfiakat Srelistyének — fent M. Síilágyi Lajos és Varga Gyula, jobbra Kuna Károly és Holl Zsutsa, valamint Vitéz László és Kuna Károly.

rásra készen lesi, hogy ez a meghatározott ember merre dönt. Ez a kis királyka az, akiről kijelentik — mert kijelenthetik —, hogy túlságosan idealista. Majd kiderül, hogy milyen is valójában — gondolják róla. Itt válik világossá a véletlen látszólagossága, hogy ez a fiatal király csak ezzel a fajta ideállal találkozhat.

— A darab főhőse a legnépszerűbb magyar király: Mátyás, ,,az igazságos". Eddig szót sem ejtettünk erről: a történelmi,

nemzeti vonatkozásról.

— Nem lesz nemzetiszínű előadás. A darabban csupa ember lép fel. A történelem csakis, kizárólagosan az egyéni érdekekben jelenik meg. A király attól, azáltal válik történelmi hőssé, hogy felül tud emelkedni ezen, ezeken az egyéni érdekeken.

— Olyan igazság ez, amely minden kor emberére áll, függetlenül attól, hogy király vagy paraszt.

— Igen. Amit Ödön von Horváth erről a korról mond, az nem csupán a tizenötödik századi Magyarországra jellemző. A szerző nem akar például a renaissance-ról írni, bemutatni, hogy milyen is volt a humanizmus, Mátyás világhírű udvara. A darab tele van tudatos anakronizmussal. A történet is apropó csupán. A hatalmat tanuló, kóstolgató, kezdő ember szemérmességét írja meg von Horváth. Mátyás körül dolgozik a manipulációs gépezet, s tulajdonképpen akkor válik felnőtté, amikor rájön, hogy ebben a gépezetben szerepe van neki is.

— Sőt, ő maga kezdi irányítani ezt a gépezetet.

— A király ettől válik Ödön von Horváth számára óriási tör-