Heves megyei aprónyomtatványok 10
pot, de sajnos csak kevesen küldenek be a laphoz cikkeket, tudósításokat, fényképeket. Ez a lap minden Heves megyei vadászé. Felmerült a gondolata egy Heves megyében létesülő országos vadászati múzeumnak is. Amennyiben ezt a tervet a MA VOSZ intéző bizottsága is támogatja, valamint az elképzelés megnyerné a megyei párt- és állami szervek tetszését is, erre kiváló lehetőség adódna Gyöngyösön, az Orczy-kastélyban. Az ott- levő nagyszerű gyűjtemények és hagyatékok alapjául szolgálhatnak egy ilyen múzeum kialakításának. Vadásztársaságaink 1975. február végéig megtartották a tisztújító közgyűlésüket. A választások fegyelmezetten, rendben, demokratikus szellemben és törvényesen folytak. A beszámolók tükrözték a fejlődést, nem hiányzott belőlük a kritika sem. A vadásztársaságok intéző bizottságaiban, a különböző vezetői posztokon mindössze húszán adták át a helyüket másoknak. Ez azt jelenti, hogy a vadász vezetők többségében bízik a tagság. III. VADGAZDÁLKODÁS Megyénk vadállományának alakulását a 10 éves távlati fejlesztési tervben határoztuk meg. Megállapítható, hogy a kitűzött irányvonalat tartjuk. Két kivétel van. Az egyik a szarvas, ahol a növekvő állomány túlhalad a kívánt mértéken, a másik a fácán, amely dinamikusan fejlődő állománynövekedésével megyénk egyik legjelentősebb, legkedveltebb vadfajává vált. Vadállományunk a tavaszi becslések alapján az alábbiak szerint alakult: Megnevezés 1971. 1972. 1973. év/db 1974. Szarvas ossz.: 983 1 174 1 244 1 495 Öz ossz.: 2 759 2 992 3 224 3 744 Muflon ossz.:212 269 Vaddisznó 519 570 583 749 Mezei nyúl 33 053 36 300 40 200 52 030 Fácán 43 154 48 700 58 980 72 240 Fogoly 36 410 35 700 37 700 47 030 Túzok 82 60 109 86 A felsorolt adatok egyértelműen mutatják a vadállomány növekedését, amely egy-két kivételtől eltekintve kedvező jelenség. SZARVAS Változatlanul gond az állománynak egyes területeken való túl- szaporodása, illetve a trófeák gyenge minősége. Nem sikerült megállítani az állománynövekedést és ennek hatásaként az állomány elfiatalodott, sajnos nem javult az ivararány sem kellő mértékben. A célszerű állományszabályozás, a kívánatos ivararány elérése a jövő feladatai közé kell hogy tartozzék. Csak annyi vadat tartsunk, amennyit a terület vadeltartó-képessége elbír. Szükséges, hogy a selejtezéseket fiatal korban végezzük el. őz Az állomány növekedése differenciáltan jelentkezik. Társaságaink többségénél a növekedés nem okoz gondot, sőt kívánatos. A többi helyen az állomány további növekedését akadályozni kell. Javult az ivararány, de különösen azoknál a vadásztársaságoknál, ahol az állomány a több százas nagyságrendet is eléri (Kisköre. Tiszanána, Heves stb.), ott bátrabban kell élni a selejtezéssel. Sajnos, az erdős területek őzállományának minősége messze elmarad az alföldi területeken honos őzekéhez képest. Az apróvadas területek őzállományát ezért is különös gonddal kell kezelni, hiszen a mennyiség mellett ezek az őzek képviselik a minőséget. MUFLON Megyénkben él az ország legjobb minőségű állománya. Ez И sajnos, a muflon csak két vadásztársaságunk területén honos. Kívánatos —, ahol erre a lehetőség megvan — nagyobb mértékű elterjesztésük, amely állománytelepítéssel érhető el. VADDISZNÓ Lassú állománynövekedés tapasztalható. Az állomány az eltűrhető szint körül mozog. Megfigyelhető a déli irányú migráció. (Kompolton disznóhajtást rendeztek, a Tisza ártere is jó búvóhelyet biztosít számukra). Ez kedvezőtlen jelenség, amit vissza kell szorítanunk, hiszen a vaddisznó csak az erdős területeken tartható vadfaj. MEZEINYÚL 1971-től tartós és folyamatos az állománynövekedés. Eredményesnek bizonyult a vadászat korlátozása, de az élővadbefogás is kedvező irányú növekedést hozott. Az említett tényezők mellett a kedvező időjárás, a sorozatos enyhe teíek eredményezték nyul- állományunk szaporodását. Ezért, ahol az állomány megengedi, most már bátrabban kell tervezni a befogást, illetve a vadászatot, mert a nagy állománysűrűség veszélyeket rejt magában. (Kompolt, Kömlő, Tiszanána stb.). Inkább fogjuk be és lőjük ki a felesleget, mintsem a természet szóljon közbe a maga sajátos, drasztikus szabályozórendszerével. FÁCÁN Robbanásszerű állománynövekedés ment végbe. 1973-ra már elértük az 1979-ig tervezett állomány fejlesztést. Társaságaink tenyésztőkedve töretlen, így joggal remélhetjük, hogy a más > fácánprogram célkitűzései megvalósulnak. Kedvenc vadunkká Vált a fácán, szívesen is lőjük, csak éppen vadászni nem tudjuk még megfelelően. Nagy terítékű vadászatokat úgyszólván egyetlen vadásztársaságunk sem tud még produkálni. FOGOLY Az állomány lassú fejlődést mutat, amivel nem vagyunk elégedettek. Heves megye adottságai a fogolyállomány elszaporodásában nagyobb lehetőségeket rejtenek. Az enyhe telek Itt is sokat segítettek a szaporodásban, de megfigyelhető az is, hogy erősen csökkenőben van a vadászok vadászkedve a fogoly iránt. Tapasztaljuk. hogy a vadászzsákmány jelentős részét vadásztársaságai" külföldi bérvadászokkal lövetik ki. ÉLŐBEFOGAS Vadfajok 1971. 1972. 1973. 1974. év/db Mezei nyúl 8 585 15 914 16 760 11 818 Fácán 5 716 7 096 9 184 7 220 Fogoly 5 093 3 350 4 501 2 412 VADASZZSÁKMÁNY Vadvaj ok 1971. 1972. 1973. 1974. év/db Szarvas 242 270 356 357 » öz 383 382 555 648 Muflon 12 8 35 21 Vaddisznó 274 366 412 387 Mezei nyúl 8 270 8 374 11 773 15 705 Fácán 23 570 29 018 52 550 29 708 Fogoly 5 134 5 581 * 6 415 5 320 Megállapítható, hogy 1971-től a vadászzsákmány. illetve a betakarított vadak száma csaknem minden fajtánál növekedést mutat. Az élővadbefogást az elmúlt évben nagymértékben akadályozta a rendkívüli csapadékos időjárás, a tél elmaradása. ZÁRTTÉRI ÉS FÉLVADTENYÉSZTlS Intéző bizottságunk megyei tenyészvadtelepén bí2 tosította a tenyésztéshez szükséges alapanyagot (fácántojás, naposcsibe, fogolytojás) a vadásztársaságoknak. Az évenként megtermelt 34 OOO fácántojásból általában 20 000 db-ot kikeltettünk és naposcsibeként értékesítettünk 10—13 000 db-ot. A második fácánprogram megvalósításának érdekéber az országos intéző bizottság, messzemenő anyagi és szakmai segítségével, nagy volumenben növelte keltetési kapacitásunkat. Ez segíti vadásztársaságaink hatékonyabb nevelési rendszerének kialakulását és nem utolsósorban megkönnyíti munkájukat. Kísérleteztünk a mesterséges fogolytenyésztt ssel is a telepen, sajnos, ez nem vezetett eredményre. Ebből a tanulságokat le kell vonnunk, de elméleti és gyakorlati szakemberek tanácsai alapján úi hozzá kell látni a fogolytenyésztés valamilyen úton történő eredményes megvalósításához.