Heves megyei aprónyomtatványok 10

OFFENBACH a múlt század végének egyik legsikeresebb zeneszerzője. A mai musical ősét teremtette meg humoros, derűs zenés színpadi műveivel, amelyek rohamosan terjedtek el az európai zenés színpadokon. Zenéje nem igényes hallgatók számára íródott, könnyű, fülbemászó dallamai azonban szórakoztatják a mai hangversenylótogató közönséget is. Az Orfeusz-nyitány egyik legsikeresebb operettjének muzsikájából ad pezsgőritmusú dallamos ízelítőt.

LALO Spanyol szimfóniája (Op. 21 d-moll) a francia későromantika korának jellegzetes alkotása. Már ebben az időben, mintha nem lenne hazai zenei téma, egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a francia zeneszerzők a szomszédos spanyol zenei nyelv felé. A művet Pablo Sa- rasate a világhírű spanyol hegedűművész mutatta be, és azóta is állandó darabja a hegedűművészek műsorának. A mű a hagyománytól eltérően öt tételből áll, tánc- és népdalelemek alkotják a romantikus stílusjegyekben megfogalmazott versenymű tematikai vázát. Az egymással hangulatilag ellentétes tételek valóságos spanyol zenebemutatót eredményeznek, hiszen nemcsak a főbb témák, hanem az átvezető részekben felcsillanó dallamok is a spanyol zenéből ihletődtek. A nagy virtuozitást igénylő mű egyik kedvenc darabja a hangversenylátogató közönségnek.

DEBUSSY ,,A tenger" c., szerényen három szimfonikus vázlatnak nevezett nagyzenekari műve az impresszionista zenei stílus egyik legremekebb darabja. Debussy tudatosan vezette ki a francia zenét az erős német hatás alól és minden törekvésének középpontjában az állott, hogy önálló nemzeti zenét teremtsen. Kiindulópontként a francia ciavecinisták műveit használta fel, a francia zene nagy századának haladó zenei hagyományait. A darab keletkezéséről a szerző kijelentette, hogy saját egyéni benyomását és érzéseit akarta megszólaltatni. A tételek címei: I. Hajnaltól délig a tengeren, II. Hullámok játéka, III. A tenger és a szél párbeszéde.

SZENTHELYI MIKLÓS hegedűművész a legfiatalabb nemzedékhez tartozik (1951). Zenei tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán fejezte be Kovács Dénes tanítványaként. 1970-ben a nemzetközi Weiner Leó kamarazene-versenyen II. díjat, az Enescu versenyen oklevelet nyert. 1974-ben elnyerte a MRT hegedűversenyének első díját. Számos külföldi országban vendégszerepeit, részt vett az Állami Hangverseny- zenekar távolkeleti hangversenykörútján, ahol többízben Bartók Hegedűversenyét adta elő. Fellépett a Szovjetunió, Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, USA, Kuba és Franciaország városaiban. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat több lemezfelvételt készített szóló és kamarazene műsoraiból.

MURA PÉTER. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte Budapesten, 1945—1950, az Állami Operaházhoz került, mint korrepetitor. 1950—52-ig zenei vezetője lett a ,.gördülő operatársulat”- nak. 1953-ban zenei vezetője lett a miskolci Nemzeti Színháznak, ahol 1957-ig volt. 1957-ben Lengyelországba kapott meghívást és 4 éven át először a varsói Operaháznál, majd a katowiczei Sleschen Operánál. 1961. óta igazgatója és első karmestere a Miskolci Szimfonikus Zenekarnak. 1966-ban Liszt-díjjal tüntették ki. 1968-ban a bukaresti Operában vendégszerepei. 1969-ben Kubában négy hangversenyt vezényelt az Orchester National élén.

13