Heves megyei aprónyomtatványok 10

MOZART: „Li nzi" szimfóniáját 1783-ban írta. Ebben az év­ben meglátogatta szülővárosát Salzburgot és útközben Linzben betért régi jó barátjához Thun grófhoz. Mivel ép­pen nem volt kéznél semmi műve és a helybeliek felkér­ték, hogy tartson hangversenyt, nekiült és rövid idő alatt megírta az azóta ,,linzi”-nek nevezett szimfóniát. A mű számos Haydn-hatást tükröz, pl. lassú bevezetőrész előzi meg az I. tételt (Allegro), a feszült, patétikus hangvétel lassan készíti elő a markáns első témát és az álmodozó, tá­voli hangnemben megszólaló második témát. A szabályos, szinte kimért kidolgozási rész szintén Haydnra emlékeztet. SCHUMANN: a-moll zongoraversenye, Op. 54 egyike a legszebb romantikus zongoraversenyeknek. Az I. tétel (Al­legro affettuoso) a szólóhangszer szólamával indul, majd a zenekar átveszi a bevezető akkordokból kirajzolódó dal­lamot és megjelenik a fájdalmas szépségű főtéma. A má­sodik téma szintén lírai ihletésű, rövid epizód jelenik meg váratlanul a kidolgozási rész előtt. Nagyterjedelmű ka- dencia, romantikusan szeszélyes kidolgozási rész követik egymást, majd a repriz után megszólal az intim lírai val­lomás hőfokán felcsendülő zongoraszólam dallama, ame­lyet halk pizzicattókkal kísér a zenekar. A III. tétel (AllegJ ro vivace) éles ellentéte az előző bensőséges hangulatú Intermezzónak, harsány, energikus, érzékenydinamikájú lendületét a zenekarral való párbeszéd sem tudja vissza­fogni. BEETHOVEN: VII. A-dúr Op. 92 szimfóniáját a tánc apote- ózisának szokták nevezni. 1811-ben született a grandiózus alkotás, amelynek leglényegesebb alkotóeleme talán a rit­mus amely soha nem hallott vezetőszerephez jut ebben a szimfóniában. A lassú bevezetőrész egyike Beethoven leg­terjedelmesebb bevezetéseinek, nagyszerű, lendületes tétel (Vivace) követi. A II. tétel (Allegretto) már a bemutatón olyan sikert aratott, hogy meg kellett ismételni. A komor gyász hangulatát idézi a muzsika egyenletes-ritmusú moz­gása fölött úszó fájdalmas dallam, a trió vigasztaló jelle­gű lírai kép. A III. tétel (Presto) merész, játékos motívu­mok kergetőzése. Nyugvópontot csak a trióban felhangzó régi osztrák zarándok-ének dallama jelent. A IV. tétel (Al­legro con brio) antik bacchanáliák féktelen hangulatát idézi. Olyan ez a tétel mintha Beethoven minden általa ismert tánc motívumát egyszerre akarná felvonultatni. KÖRMEND! KLARA zongoraművésznő Zer. pléni Kornél és Sólymos Pé­ter tanárok vezetésével végezte tanulmányait. 1967-ben kitüntetéssel vé­gezte el az Akadémia zongora-tanszakát. 1969 óta az OF szólistája és ilyen minőségben tevékeny részt vesz az ország zenei életében. Gyakran fellép a fővárosi és vidéki hangversenyeken, valamint gyak­ran szerepel az ifjúsági hangversenyek műsorain is. Részt vett a var­sói Chopin-versenyen (1955), 1956-ban megnyerte a MR versenyének egyik díját, helyezést ért el a müncheni nemzetközi zongoraversenyen (1967). 1971 áprilisában Rotterdamban szerepelt a Gaudeamus nem­zetközi előadói versenyen nagy sikerrel, ahol Bozay Attila Tételpár c. művét is bemutatta, majd ue. a művel szerepeit a londoni ISCM fesztiválon és a zágrábi Biennalén. KOEAVASH! KEM-SGHERO kiváló japán karmester 1941-ben született. Fiatal korától kezdve foglalkozik a zenével. Első jelentős külföldi sike­re Magyarországon született: 1974-ben a Magyar Televízió Nemzetközi Karmesterversenyének első helyezettje lett. A Kobayashi Ken-lchiro, a Tokiói Szimfonikus Zenekar karmestere, az elmúlt két évben szá­mos külföldi országban vendégszerepeit. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom