Heves megyei aprónyomtatványok 10

SOSZTAKOVICS, a világhírű szovjet zeneszerző és zongora­művész ünnepi nyitányát (Op. 96) a X. szimfónia befeje­zése után, 1954 őszén írta. A mű az Októberi Forradalom 37. évfordulójára készült, ünnepélyes hangzással telt fan­fárral kezdődik a Nyitány, majd lendületes, magasan szár­nyaló téma követi a fanfárt és fokozatosan vezet át a második, rendkívül vidám hangulatú témához. A szonáta­formában írott mű lendülete, vidám hangulata, a tömeg sodrását, az ünnepen zsúfolt utcák és terek hangulatát idézi. PROKOFJEV: III. zongoraverseny, Op. 26 C-dúr. A III. zon­goraverseny 1917-ben, a „Klasszikus szimfónia” keletkezé­sének évében íródott. Az I. tétel lassú, nyugodt bevezető­résszel kezdődik (Andante), majd sebes sodrású nagykon­cepciójú Allegro jelzésű szonátaforma követi. A lassú tétel — téma öt variációval — változatos és színekben gazdag muzsikája a versenyművet az egyik legnépszerűbb modern zongoraversennyé avatja. A III. tétel (Allegro ma non trop­po) csípőshumorú, majd a lassú tétel hangulatához ha­sonló lírai dallamokkal megszakított rondó, nagy virtuozi­tást igénylő csillogó muzsikával fejezi be a versenyművet. A mű bemutatója Chicagóban volt 1921-ben, a szerző elő­adásában. SOSZTAKOVICS nagylélegzetű oratóriuma a „Dal az erdő­ről” Op. 81 kora-barokk epikus-leíró, természetfestő törté­nelmi oratóriumait idézi. A 7 tételből álló mű tételei a hábo. rúban megpróbált nép és a békét építő teljes összefogás (úttörőkkel együtt) zenei képsorozata. A mű központi alak­ja a nép, amely hatalmas kórusokban emlékezik meg a harcról, (I. tétel) szilárd elhatározásáról, hogy „ékesítsék a földet fák!” A harmadik tétel „Emlékezések a múltra" gyászzenéjét a „Fát ültetnek az úttörők" vidám muzsikája követi. Az V. tétel Sztálingrád hősiességét idézi dübörgő harci zenéjével, amelyből lassanként pattogó tömegdal bontakozik ki. A VI. tétel „Séta a jövő kertjében” tenor­szólója és többi témája is a kezdeti tétel energikus és szomorú dallamait eleveníti fel most már más, optimista átköltésben. A zárótétel két részből áll, („Dicsőség") Az első részben az ifjak és öregek sereglenek össze a nagy ünnepre, a második rész szélesen áradó békedalt intonál. A mű bevezető témájából ismert dallam most fényesen szárnyal és hat trombita valamint hat harsona, teljes ze­nekar és kórus zengik a béke dalát. NÉMETH GYULA 1930-ban született Budapesten. Zenei tanulmányait a Budapesti Munkáskarnagyképzőben kezdte, majd ösztöndíjjal a lenin- grádi Konzervatóriumban fejezte be. Több évig a leningrádi Filhar­monikus zenekarnál dolgozott Jevgenyij Mravinszkij asszisztenseként. Karmesteri tudását a római Santa Cecília Akadémián, Franco Ferra­ra mesteriskolájában tökéletesítette. Mint az Állami Hangversenyze­nekar másodkarmestere hangverseny-körutakon vezényelt Angliában, Csehszlovákiában, Bulgáriában és a Szovjetunióban. Szívesen foglalkozik a legújabb magyar szimfonikus alkotások be­mutatásával. 1970-ben sokoldalú zenei tevékenységét Liszt-díjjal jutal­mazták. VLAGYIMIR KRAJNYEV (szovjet zongoraművész). 1944-ben Kraszno- jarszkban született. Hétéves korában a Harkovi Zeneiskolában kezdi tanulmányait, a középfokú tanulmányait már Moszkvában végzi. 1968- ban lesz a Moszkvai Konzervatóriumban Neuhaus növendéke és alig egy éves főiskolai tanulmányok után 1963 nyarán a Leeds-i Nemzet­közi Versenyen második díjat nyert. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom