Heves megyei aprónyomtatványok 10
HEGEDŰS GÉZA: VÉQTELENBEN A Szojuz—Apollo program hőseinek Hódol a tér és kitágul a kör: a véges ember végtelenbe tör. Nincs odafönt és nincsen idelent, ha ésszel éljük át a végtelent, és tudomásul veheti agyunk, hogy mindenestül az égben vagyunk. Távol a földtől immár puszta tény, hogy aki van, az egyben égi lény. És aki égi — végtelenben él, s ha tudja ezt, hát másképpen ítél, másképpen érez, mást lát a szeme, mint akit évmilliók végzete a földgömbjéhez kötözött rabul. Az égben élő ember megtanul az istenek módjára nézni már, akiknek nincs a földön sem határ, és sehol sincs határ a végtelenben, és nincs határ belül, az értelemben, és amiként nincs kezdete a múltnak, nincs vége sem az időbeli útnak, s ha régi földünk majd kihűlne resten folytathatjuk egy másik égitesten. A SZOJUZ—APOLLO-PROGRAM JELENTŐSÉGE Az űrkutatás kiemelkedő eseményeit mindig is nagy figyelemmel kísérte a közvélemény. A Szojuz—Apollo-program talán egy kissé még az eddigieket is felülmúlta, hiszen az egész emberiség békés jövőjének egyik biztosítékát mutatta be azzal, hogy képes volt a két nagyhatalom egy ilyen közös tudományos program végrehajtására. Az aktív űrkutatás közel tizennyolc éves történetében ismét fordulóponthoz érkeztünk. Szinte természetes igényként merül fel ilyenkor mindig az eddigi eredmények számbavétele, az út megmutatása, mely végül — sok nehézség és kudarc ellenére — az első közös nemzetközi űrállomás létrehozásához vezetett. A Föld elhagyásának gondolata már nagyon régen megszületett az emberben. Gondoljunk csak az Ikarosz-legendára, Cyrano de Bergerac Hold-utazására, vagy éppen a Verne-regényekre. Az űrhajózás egyik fizikai alapfeltételét már
