Heves megyei aprónyomtatványok 10
TRISCHLER FERENC szobrászművész kiállítása A tárlatot 1975. szeptember 28-án, vasárnap fél 12 órakor SZABÓ IVÁN Munkácsy-díjas, kiváló művész nyitja meg О A katalógus fotóit Magyar Jánosné készítette A kiállítás anyagát Bolyki István rendezte. Nyitva: szeptember 28-tól, október 19-ig. Megtekinthető, naponta délelőtt 10 órától, este 7 óráig. Galériánk új kiállításának megnyitása egybeesik a „Képzőművészeti Világhét" hazai eseményeivel, s égy fiatal alkotó első önálló bemutatkozása. Trischler Ferenc a Baranya megyei Boly község szülötte. Ez a falu, ennek a természet világa, társadalma indította el őt a nehéz pályán, amit rövid vargabetű után választott, s hittel művel. Tehetségére Meszlényi János, a most Székesfehérváron munkálkodó jeles szobrász figyelt fel, kemény tanulásra ösztönözve művészünket. A szobafestő évek után így került előbb a pesti Fazekas Mihály Gimnáziumba, majd a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Szabó Iván, Barcsay Jenő, Somogyi József, Czifka Péter és Patay László okos figyelme, tanító szándéka bontotta ki tehetségét, ágyazta szívébe-lel- kébe a művésziét etikumát. Trischler Ferenc alig harminc esztendős. Műveivel keveset szerepelt még nyilvánosság előtt. De akik felkészülésében mellette állottak, mindig tudták: komoly lehetőségek rejlenek érzékeny, az elesett emberek felé forduló művészetében, szakmai végezettségében. Mostani kiállítása pedig már az első mérföldkő, lehetőségeinek igaz kiteljesedése. Mondhatnám úgy is, hogy művészt avat a Hatvani Galéria, am'kor összegyűjtött alkotásait az ország színe elé tárja. Ars poetica? Azonosulás a veszély tudatával, hogy meg lehessen előzni. Azonosulás az emberi szenvedéssel, mert csak így lehet száműzni életünkből. Utal minderre a kiállítás több műtárgya. Közöttük a Partizán-sirató, amellyel elsőként érdemelte ki a fő'skola Gellért-díját. S utalnak magukba roskadt öregjei, kikkel a társadalom lelkiismeretét éb- resztgeti! Moldvay Győző HATVANI GALÉRIA Hatvan, Horváth Mihály utca 10.
